Az elmúlt napokban több olvasóval is találkoztam. Mindegyikük süteményrecepteket szeretne olvasni, mert szerintük finom volt a lángos is, a töpörtyűs pogácsa is… sorolták. Elgondolkodtam, majd föllapoztam nagyanyám süteményes füzetét. Egy bejegyzést találtam: Balázs napja, s mellette: a datolyatorta. Emlékszem, annak idején nagyanyám beutazott a nagyvárosba, mert nagyapa névnapjára datolyát kellett vásárolnia. Igazi ünnepi alkalmakra sütötték. Valószínű, ha ma körülnéznénk a szakácskönyvekben, találnánk más díszesebb, tejszínesebb receptet is, de ennek a nagyszülők által ránk hagyott tortareceptnek éppen a hagyományőrző értékét kell megbecsülni. Továbbadni.
Balázs nagyapa datolyatortája
A tésztához 10 tojásból kemény habot verünk 10 kanál cukorral. Először a habot mixeljük, majd fokozatosan, apránként adagoljuk hozzá a cukrot. Apróra szeletelünk 25 dkg diót és 25 dkg már előzőleg kimagozott datolyát (ma már szinte minden üzletben meg lehet vásárolni). Két evőkanál prézli hozzáadásával a diót és a datolyát óvatosan a habhoz keverjük, majd a tésztát sütőpapírral bélelt tortaformába öntjük. Előmelegített sütőben kb. 180 fokon sütjük. Amikor kihűlt, kétfelé vágjuk. Aki ügyes, két lapban is sütheti, de akkor hosszabb ideig tart a torta elkészítése.
A töltelékhez gőzön meg kell főzni 10 tojás sárgáját 7 evőkanál cukorral, hozzáadva 1 dl tejet és a 200 grammos főzőcsokoládéból 3 rudat. Amikor kihűlt, 25 dkg vajat keverünk a krémhez. Díszíthetjük tejszínnel, datolyával. Nagyanya a külsejét is csak krémmel vonta be, majd villával díszes vonalakat rajzolt rá.
Ugyanebben a régi füzetben olvasom nagyapa másik kedvenc süteményét, a rácrétest. Ezt már édesanyám is készítette, de nagyanya receptje különbözik édesanyámétól. Édesanyám – apám ízléséhez igazodva – a klasszikus rétes helyett (a boltban vásárolt tésztát soha sem szerette) inkább az úgynevezett rácrétes készítését szorgalmazta.
Édesanyám rácrétese
Ez is hasonlóan készül, mint a klasszikus rétes, de nem langyos vízzel, hanem tejjel kell összegyúrni, és tojássárgáját is keverünk bele. Általában három levelet készítek, három összemarék lisztet teszek a tálba, hozzáadok öt tojás sárgáját, pici sót és cukrot, felfuttatok egy élesztőt, és annyi tejet öntök hozzá, amennyit a liszt felvesz. A tésztát jól kidogozom, mint a rétestésztát. Utána három részre osztom, mindegyiket átgyúrom, és addig pihentetem, amíg elkezd kelni. A rétestésztához hasonlóan ezt a tésztát is kinyújtom az abroszon, de csak akkorára, amekkora az asztal lapja. Zsírral meglocsolom, és minden oldalról felhajtom, végül tepsi nagyságúra összehajtom. Rászórom a tölteléket, általában túrót, és lazán összegöngyölöm. A hajtogatástól leveles, réteges és nagyon puha, finom lesz a kalács.
Nagyanya rácrétesreceptje
Egy tálban, fél liter tejben 5 kanál cukorral felfuttatunk egy csomag friss élesztőt. Hozzáadunk 8 tojás sárgáját, csipetnyi sót és annyi lisztet, amennyit felvesz. A tésztának kézhez tapadónak, nyúlósnak kell lennie. Nem pihentetjük, hanem enyhén lisztezett deszkán kinyújtjuk, és meglocsoljuk zsírral, megszórjuk mazsolával. Összecsavarjuk rétes formára, majd tepsibe tesszük, és csak ekkor kezdjük keleszteni. Így hagyjuk mintegy két órán át, aztán 200 fokra előmelegített sütőben kisütjük. Sütés után átkenjük cukros vízzel. Nem édes, ezért még talán a cukorbetegek is fogyaszthatják.
Ennyit ez alkalommal. Jó étvágyat kívánok azoknak, akik kipróbálják! Sütögessenek ezekben a hideg hónapokban, mert ha jön a tavasz, kevesebb időnk lesz a konyhában új receptekkel kísérletezgetni.
Baráti üdvözlettel
Kertész Katinka
