A magas talajvizű és belvizes területek kevésbé alkalmasak kertek kialakítására, de kétségkívül megjavíthatók. Kitartó és néha költséges munka, de ha nincs más megoldás, megéri a fáradtság. A tavalyihoz hasonló aszályos nyarakon alig várjuk az esőt, aztán, amikor ősszel kiadósan pótolta az addigi hiányt, akkor meg azt szerettük volna, hogy legyen már vége. A hirtelen lehullott csapadék egyszerre csak sok lett, a talaj nem tudta elnyelni, azaz elvezetni a sok vizet. Hol sok, hol kevés, de a jó vízelvezetésű, vagyis jó minőségű talajok „maguktól” megoldják ezt a természetes helyzetet. Ha viszont rosszabb minőségű a kerti föld, akkor „segíteni” kell. Most a hó alatt is sok helyen látszik, hogy megfagyott a tócsákban álló víz.
A sok esőt és hólét olvadáskor nem tudja elvezetni a rossz minőségű talaj. Az ilyen földek megmunkálása különben sem könnyű, de nem lehetetlen. Persze az lenne a legjobb, ha nem is kellene ilyen telken kertet alakítani. De ha mégis, akkor próbáljuk megoldani például a felesleges víz elvezetését. Az olvadással ez biztosan felvetődik, mert még a havazás és a talaj átfagyása előtti esőzések csapadékát sem nyelte el teljesen a föld.
Természetesen, a legtökéletesebb megoldás a telek alagcsövezése lenne, de ehhez szakembert kellene hívni, és ezen túl ez lenne a legdrágább megoldás is egyben.
Árkolás
Házilag, kevesebb munkával és kisebb költséggel is javítható a helyzet. Sokat javíthatunk a telek helyzetén például árkolással. A nagyobb csapadékmennyiség lehullásakor keletkezett kisebb-nagyobb tócsákat érdemes leszivattyúzni vagy alkalmi árkokkal levezetni. Ezeket az egyszeri alkalomra kialakított árkokat később megszüntethetjük. Nemcsak a téli csapadék elvezetésére, hanem a nyári záporok utáni tócsák vizének levezetésére is kialakíthatók az alkalmi kanálisok. Ez azért szükséges, hogy a növények gyökere minél rövidebb ideig szenvedjen a levegő hiányában.
A telek feltöltése
Ha van lehetőség a talajjavításra vagy a telek feltöltésére, akkor legalább 20-30 centi termőtalajt vigyünk rá. Ezt sivár homokra vagy terméketlen agyagra is lehet teríteni. Nagy munka, egyszer kell elvégezni, de úgy, hogy örök időkre szóljon. A fásítás után ugyanis a talajjavítástól, a kisméretű módosítástól eltekintve már nem lesz alkalmunk a tereprendezésre. A termőtalaj terítése előtt tanácsos lenne istállótrágyát, tőzeget vagy komposztot beforgatni.
A bedolgozott szerves trágyának kettős szerepe van: a homoktalajoknál a vízmegkötő, vízraktározó képességet javítja, az agyagtalajoknál pedig morzsalékos, lazább szerkezet kialakulását segíti.
Azt is tudnunk kell ugyanis, hogy a víz értékes anyagokat mos ki a talajból. Csökken a humuszkészlet és a tápanyagok mennyisége is, közben megváltozik a talaj szerkezete is. A víz elvezetése-elfolyása után mielőtt feljavítanánk a talajt, szellőztetni kell: az összetömörödött földet fel kell lazítani. Arra kell törekedni, hogy a talaj minél előbb megszikkadjon, a fák, a bokrok és évelők gyökerei minél előbb levegőhöz jussanak (ha beültetett területről van szó), és a vegetáció ismét megindulhasson. Ez különösen nyáron fontos az egyéveseknél, idénynövényeknél, míg télen az évelőknél, lombhullató fáknál és örökzöldeknél fontos a gyors vízelvezetés és szellőztetés. Az alaptrágyázás a kert teljes felületét érinti. Csak utána terítsük szét a termőföldet.
Talajjavító adalék lehet a kőzúzalék és -őrlemény. Ezt is a termőföld alá kell teríteni. Segít a belvizes területek felesleges vízének gyorsabb elvezetésében. De nem szabad túl vastag réteget kialakítani, mert akkor meg túl gyorsan folyik el az értékes víz.
Az árkoláson és a talajjavításon kívül vannak más megoldások is, de ezek házikertben túl drágák és nem olyan egyszerűek, szakember segítségét igénylik, ez pedig drága, akárcsak a készítmények, amelyeket javasolnának, illetve alkalmaznánk.
