Mi a védjegy? Mi a szabadalom (patent)? Mi a földrajzi árujelző? Mi a formatervezési minta (dizájn)?
Olvasóinknak, akik magántermelőkként foglalkoznak termeléssel, fel szeretnénk hívni a figyelmét, hogy viszonylag kevés beruházással ezek a nem anyagi javak (iparjogok) megvédhetők, mert különben ki vannak téve olyan kockázatnak, hogy a konkurens termelő ugyanolyan termékkel jelenjen meg a piacon. Ami azt jelentheti, hogy egy többéves anyagi és fizikai befektetés veszíthető el
A mindennapi életben olvasóink bizonyára már találkoztak ezekkel a fogalmakkal. Milyen megjelölésre szerezhető védjegyoltalom? Ki szerezhet védjegyoltalmat? Hogyan oltalmazható a műszaki találmány? Ezekről a témákról írunk az elkövetkező számokban.
A mindennapi életben valamely árucikket éppen a neve, azaz a gyártó neve miatt veszi meg a vásárló. Egyfajta bizalmat jelent ez a részéről, ha meglátja az ismert jelet, nevet, mert már ismeri a termék jó minőségét. A nevet vagy jelet, mely az árucikken szerepel, védjegynek nevezzük.
De mi történik, ha a megszokott áru helyett egy nagyon hasonló kinézetű terméket vettünk meg, melynek sajnos a minősége közel sem olyan, mint amilyet mi megszoktunk. Sőt, roszabb! Feltételezhetően az történt, hogy egy másik termelő szándékosan nagyon hasonló csomagolásba roszabb minőségű terméket csomagolt be. A védjegynek tehát éppen az a szerepe, hogy az ilyen visszaéléseket ellehetetlenítse.
Milyen fajta jel védhető meg védjegyoltalommal? Jóformán minden jel. A védjegy állhat egy vagy több szóból, szavak kombinációjából, lehet betű és szám, sik vagy térbeli alakzat és a felsorolt megjelölések bármilyen kombinációja. Az a fontos, hogy grafikailag ábrázolható és megkülönböztetésre alkalmas legyen. Természetesen a jel nem lehet azonos vagy hasonló egy (már) védett jellel.
Továbbá bizonyosan vannak olyan egyének, akik műszaki és technikai tudásukat a mezőgazdaság területén is szabadalommal védhetnék meg.
A szabadalom (patent) a műszaki találmányt 20 évig tartó oltalom alatt védi, mely alapján a tulajdonosnak kizárólagos joga van a szabadalmat használni, de ugyanúgy más személyre is átruházni, természetesen bizonyos dijért. Maga a találmány a találmány befejeztével keletkezik, de a szabadalom csak az illetékes hatóság, az Intellektuális Tulajdon Intézményének (Szerbiában: Zavod za intelektualnu svojinu) végzése alapján és a megfelelő szabadalmi nyilvántartásba való bejegyzés után hatályos.
Sokat hallottak a szegedi paprikáról, a gyulai kolbászról, a tokaji borról, az egri bikavérről, a futaki káposztáról. A földrajzi árujelző a termék földrajzi helyének nevét, eredetét viseli, s általában a mezőgazdasági termékeket jelölik meg velük a termelők. Lehet egy bizonyos állam, település, hegy neve, mely név arra utal, hogy a termék éppen arról a helyről származik, és hogy annak alapján megfelelő minőséggel rendelkezik. Tehát a földrajzi árujelzők nem csupán a származási hely kialakított képéhez járulnak hozzá, hanem a termék megfelelő minőségét is jelentik.
A földrajzi származás jelével általában a mezőgazdasági termékeket, élelmiszereket, a szeszes italokat és egyéb ipari termékeket jelölik meg, mely azt szavatolja, hogy a termék éppen arról a földrajzi helyről ered, hogy a minősége az éghajlattól, a talaj összetételétől és az egyedi feldolgozásától függ. Iparjogvédelem alá pedig csak az a földrajzi név kerülhet, mely bizonyos feltételeknek felel meg hatósági eljárás útján. Azonban, ha egy bizonyos termelő, aki a meghatározott övezetben termel egy terméket, és amely a megszabott minőséggel rendelkezik, megjelölheti saját termékét is, a már megvédett jellel.
Az ipari termék külső formáját nevezzük formatervezési mintának, amely nem ritkán az a (döntő) tényező, mely egy árucikket érdekessé, attraktivvá, vagyis vonzóbbá tesz! A termék külső formája nagyban kihat a vásárló véleményére, ugyanis, ha egy termék külső kinézete megragadja a figyelmét, bizonyára azt fogja megvásárolni.
Hogyan lehet megjelölni, milyen az eljárás, mire jogosít a védjegyoltalom, a földrajzi árujelző stb. Olvasóinkat a következő számainkban részletesen tájékoztatjuk.
TÖRÖK Anikó ügyvéd, európai uniós gazdaság- és polgárjogi szakértő
