A Szerbiai Méhészszövetség által szervezett mézkivitel jövője ismét veszélybe került, a felelőtlen antibiotikum-használat miatt – derül ki a szövetség közleményéből
A méhészszövetségnek a 2009-es évben elért egyik legnagyobb sikereként elkönyvelt mézkivitel a hazai méz minősége miatt válságba kerülhet. Nem első eset ugyanis, hogy a kivitelre szánt mézben antibiotikum-maradványokat találtak.
A német Buram cég a Szerbiai Méhészszövetség közvetítésével közel egy éve vásárolja fel a mézet, és – mint azt a szövetség elnöke elmondta – nem első eset, hogy gondok adódtak a méz minőségével. Ezúttal a főként kora tavasszal alkalmazott sztreptomicin szermaradványait találták meg nagyobb mennyiségben: 80–110 mikrogrammot kilogrammonként.
Ezt az antibiotikumot eddig csak az akácmézben mutatták ki, mivel a méhészek zöme a kora tavaszi serkentő etetés alkalmával ezt a gyógyszert alkalmazza a nozemózis megelőzésére. Mivel ez esetben napraforgó- és virágmézről van szó, érthetetlen, hogy miként került ez az anyag a mézbe, illetve, hogy az illető méhészek milyen betegséget próbáltak íly módon gyógyítani.
A méhészszövetség és a felvásárló cég vezetősége is felhívta a szerbiai méhészek figyelmét, hogy hagyjanak fel a méhcsaládok antibiotikumos kezelésével, nemcsak a nyugati piac megőrzése miatt, hanem, mert hazánkban is hamarosan elfogadásra kerül az az európai uniós előírásokkal összehangolt törvénytervezet, amely szabályozza a mézben található szermaradványok mennyiségét. Ez alapján pedig a méz minőségéért maguk a méhészek felelnek majd.
Ugyanakkor az antibiotikumokat használó méhészeknek tisztában kell lenniük azzal a ténnyel is, hogy a modern vizsgálati módszerek mellet nincs esély arra, hogy a mézben felfedezetlenül maradjanak a szermaradványok és más olyan anyagok, amelyek rontják a minőségét. A kivitelre szánt mézet egyébként a világ egyik legjobban felszerelt és legelismertebb laboratóriuma, a németországi Aplica végzi.
Természetesen figyelembe kell venni annak a lehetőségét is, hogy a gyümölcsösökben esetlegesen alkalmazott sztreptomicin mekkora mennyiségben van jelen a nektárban, és ezáltal a kezelt gyümölcsfákról összegyűjtött mézben is. Az elsődleges vizsgálatok alapján azonban annak az eshetősége, hogy a méz ilyen módon szennyeződjön sztreptomicinnel, nagyon kicsi.
Egyébként világszerte számos kutatás folyt és folyik még ma is az antibiotikumok méhekre kifejtett hatásáról. A szakemberek egyetértenek abban, hogy az antibiotikumok használatának súlyos következményei lehetnek. Az antibiotikumok használatával tehát nemcsak a jelentős bevéltelt biztosító mézkivitel vállik bizonytalanná, de a méhcsaládokon belül is komoly gondokat okozhat a méhek természetes bélflórájának megsemmisítése miatt.
