A hidegtűrők közül a hónap második felében a sárgarépa, a petrezselyem, a hagymafélék, levélzöldség, a saláta és a spenót vethető
Már most fel kell készülni a tavaszi vetésre. Vásárolhatunk palántát a piacon, nem is drága, és egyes tömegfajtáknál talán meg is éri, ha megbízható helyen vásárolhatunk. Mindenki saját belátása szerint dönt, hogy mikor és mit vet, de a talaj kiolvadásával, a fagyok múltával máris vethetők a hidegtűrő zöldségfélék szabadföldbe vagy hidegágyba, már most február második felében. Hasonlóképp földbe kerülhetnek palántanevelésre a melegigényesebbek, amelyeket csak március végétől, sőt a legtöbbjüket csak április végétől vagy májusban, a fagyosszentek után ültethetünk ki teljes biztonsággal a kerti ágyásba.
Talaj-előkészítés
A meglehetősen váltakozó téli időjárás miatt eddig nem igazán lehetett vetni a kertben. Az ősszel elvetett hidegtűrő zöldségfélék mellé február végétől már földbe kerülhet néhány olyan mag, amely a későbbi hideget és a fagyokat is jól viseli. Néhány zöldségféle nálunk is jól viseli a hideg éjszakákat és hasonlóan hideg nappalokat, ezek magját vethetjük, amint kissé felszikkad a talaj.
Természetesen tudni kell, hogy a koraiság érdekében a kifejezetten hideg időszakokban a későbbiekben február végén–márciusban érdemes fóliával takarni a talajt, és egyben a benne levő magvakat is megvédeni a fagytól-hidegtől. Ehhez a takaráshoz nem kell vázrendszer, elegendő, ha csak letakarjuk az ágyást. Ha viszont már kicsírázott a mag, és levélkéi is vannak a zöldségfélénknek, akkor mégis tanácsolt az alacsonyabb támaszték felállítása. Felhasználható a palántaneveléshez használt fóliaalagút egyik-másik része.
A korai vetéshez az ágyásba érdemes kevés műtrágyát is szórni. Legjobb még az ültetéskor földbe dolgozni a tápanyagot. A földet aprómorzsásra, porhanyósra dolgozzuk el. A vetésre kijelölt helyen végezzünk „talajfelvételezést” is, vagyis állapítsuk meg a drótférgek és pajorok számát. Ha négyzetméterenként 1-nél többet találunk, akkor feltétlenül a vetés előtt fertőtleníteni kell a talajt. Több készítmény közül válogathatunk, de talán a legolcsóbb a Basudin 5 G vagy a Diazinon talajfertőtlenítő a talajlakó kártevők ellen. A barázdába vetés előtt kell kiszórni. A rovarokat elpusztítja, a zöldségben nem tesz kárt, és később az emberi szervezetre sem káros. De a talajba szóráskor használjunk védőmaszkot!
Az előző idényben trágyázott földbe kerülhet a legtöbb gyökérzöldségféle, a most vethető hidegtűrők közül a sárgarépa, a petrezselyem, a hagymafélék, valamint levélzöldség, a saláta és a spenót.
Valamennyi zöldségféléből szakaszosan vessünk – ami a későbbiekben is tanácsos – 1-2 hetes időközönként, hogy az érés is hasonlóan szakaszos, azaz folyamatos legyen egész tavasszal vagy nyáron.
Figyelem: ha türelmetlenek vagyunk, és enyhe idő következik, a kertben viszont a nedves talaj miatt nem lehet dolgozni, tanácsos járódeszkát rakni az ágyások közé, hogy a talajt ne tapossuk le, és így sárosak sem leszünk. Természetesen legjobb a szikkadt talajon járni, és a vetőmagot is kissé szárazabb fölbe ültetni.
Hidegtűrő zöldségfélék szabadföldi vetése
Megkezdhetjük az ősszel felásott, de üresen maradt ágyások beültetését. A spenót, a hónapos retek, a petrezselyem, a sárgarépa és a borsó vidékünk hideg tavaszait is aránylag jól viseli, ezért a korai szedés érdekében már most a szabadban is elvethetjük őket.
Ha az ősszel elmulasztottuk, most sem késő fokhagymát és vöröshagymát duggatni.
A mákot is vethetjük. Szintén hidegtűrő. Vidékünkön sokan már ősszel elvetik, úgynevezett tél alá vetéssel, vagyis egész télen a földben marad a magja, de így kora tavasszal, sőt a tél végén hamarabb kezd fejlődni.
