A Topiko vajszkai csirkefarmját Franc Čelan, a Perutnina vezérigazgatója mutatta be az újságíróknak
Szerbiában évente fejenként 10-12 kilogramm baromfihúst fogyasztanak. Ez a mennyiség jócskán elmarad az európai 23 kilogrammos átlagfogyasztás mögött. Miért van ez így? A szakemberek azt mondják, hogy változtatni kell az étkezési szokásainkon, hisz jelenleg nálunk a húsfogyasztás 70 százaléka a sertéshúsra és a belőle készült termékekre korlátozódik. Vajon lehet-e ezen változtatni? Valószínűleg igen, mert korszrű baromfitenyésztés, húsfeldolgozás már nálunk is létezik...
Hogy a magánosításnak vannak pozitív eredmémyei is, abban a minap bizonyosodhattunk meg, amikor az agrárújságírók egy csoportja ellátogatott a topolyai Topiko húsüzembe. Ezt a vállalatot mintegy két évvel ezelőtt vette meg a szlovéniai, pontosabban ptuji Perutnina. Azóta 25 millió eurót ruháztak be a baromfitenyésztésbe, a vágóhíd felújításába, jószágtáp-előállításba, a géppark, teherautók vásárlásába. És még ki tudja, mi mindenbe... Az üzemnek 874 alkalmzottja van.
Országos viszonylatban manapság a legtöbb baromfihúst a topolyai Topiko állítja elő: évente 10 000 tonnát, és további 5000 tonna húskészítményt. A Topiko termékeinek minőségét, mielőtt a piacra jutnának Szlovéniában ellenőrzik, szigorú normáknak kell megfelelnie, mert a cél, még ha távolinak tűnik is, az európai piac. De nézzük, mi hiányzik ahhoz, hogy Szerbiából az EU piacára juthasson a baromfihús? A felelet egyszerű. A pénz. Mert az úgynevezett „kiviteli szám” elnyeréséhez további 25 millió eurónak megfelelő beruházásra lenne szükség.
A társtermelők is jól járnak
A Topikónak vannak saját tenyésztési kapacitásai (vajszkai farm), tápanyag-előállítása, tehát a tenyésztési ciklus teljes egészét elsajátította, a kiscsibetnyésztéstől kezdve a vágóhídig. De ezek nem elegendőek a feldolgozási kapacitások folyamatos üzemeltetéséhez, a vágójószág 65 százalékát kooperációs együttműködés révén biztosítja. A társtermelőnek egy turnusban minimum 5000 csibe tenyésztését kell vállalnia, saját objektumában, de a csibéket, a kész jószágtápot a Topiko szállítja le nekik, utóbbit a szerbcsernyei takarmánykeverőjéből. A kooperáns csupán a saját munkáját adja. És ami talán a legfontosabb, minden átadott brojlerért átlagosan 18–20 dinárt kaphat. A kockázatot pedig teljes egészében a Topiko vállalja, ami annyit jelent, hogy a hús piaci áringadozásaitól függetlenül a kooperáns megkapja a munkáért járó jutalmat. Tény viszont, hogy az objektumnak, amelyben tenyésztenek, korszerűnek kell lennie, azaz az egész tápadagolásnak, a szellőztetésnek automatizálva kell lennie.
A minimális befektetés 40–45 ezer euró
Ha valaki a Topiko társtermelője szeretne lenni, tudnia kell, hogy például a minimális 5000 brojler tenyészterülete 300 négyzetméteres belterületű csarnokot igényel. Egy négyzetméter tenyészterület felszerelése pedig a számítások szerint 130–150 euróba kerül. A Topikóban azt mondják, hogy a kooperánsok főként nyugdíjasok, akik szolid mellékkeresetet tudnak a társtermelés révén megvalósítani. Fontos megemlíteni azt is, hogy évente 6 tenyésztési ciklust tudnak lebonyolítani a brojlertenyésztők. Mert ha ennél kevesebb lenne a turnusok száma, akkor a munka már nem szavatolna nyereséget.
