Mezőgazdaságunk nyersanyagtermelésében (részben a feldolgozásban is) egyre inkább az egyéni gazdaságok, a családi vállalkozások jeleskednek, háttérbe szorítva az évtizedeken át favorizált társadalmi vagy állami nagyüzemet, melynek alkonyához az át nem gondolt magánosítás is hozzájárult. Olyan vélemények is akadnak, hogy a nem is olyan régen még követendő példaként szolgáló mezőgazdasági kombinátoknak, birtokoknak az állami földek bérlési lehetősége adta meg a kegyelemdöfést, utat nyitva a kisgazdaságok termőföldterületének bővítéséhez. Dehogyis szilárdul meg ezzel a családi birtok, hiszen a vagyon-visszaszármaztatási törvény (majdani) életbe lépésével a bérlőnek le kell mondania az addig művelt állami tulajdonban lévő termőföldről, az egykori tulajdonos, illetve az utódok birtokába kerül vissza. Csak az jelenthet némi előnyt, ha gyakorló gazda várja és kamatoztathatja is az ősi jussot.
Vajdaság nemrég még legjelentősebb nagyüzemét, az óbecsei Mezőgazdasági Ipari Kombinátot sem kerülte el a vagyon-visszaszármaztatás vihara (de majd csak ezután jön a java, mert ez a kombinát mintegy 10 000 hektár állami tulajdonban lévő termőföldet is évtizedekig művelt), most az állami földek bérlésében kell versenyre kelnie a magántermelőkkel, és nem fordítva, s amennyiben ismét több ezer hektárral csökken az európai szintű termeléséről (ez az alkalmazott technológiákra, a terméshozamokra és a szerkezetre egyaránt értendő) ismert nagyüzem gazdasága, a Tisza menti nagy községben is szinte teljes mértékben a magángazdaságokra épül az agrárium.
– A termőföldek bérlésében azonos pozícióból rajtol a nagyüzem és az egyéni termelő, s mint nem egy példa bizonyítja Vajdaságban, a gazda valamennyi esetben erősebbnek bizonyult, s ez várható nálunk is – mondja Boja András, az óbecsei önkormányzat mezőgazdasági felelőse. Azonban a bérlésben alkalmazott minisztériumi módosítások némi segítséget jelenthetnek a kombinátnak. – Sertéstenyésztéséről és tejtermeléséről is ismert kombinátunk, így az árverésre kerülő földterület 40%-áért csak a bejegyzett farmok versenghetnek, tehát jelentős területet tarthat meg a nagyüzem, ami azért is fontos, hiszen az évi szinten előállított mintegy 100 000 hízósertésnek és a kétezres fejőstehén-állománynak ezek a szántók jelentik a takarmánybázist. De várjuk ki a végét…
– Az önkormányzat gazdasági-mezőgazdasági osztálya kíséri az ágazatban végbemenő változásokat, a családi gazdaságok növekedését, szilárdulását, betekintése van agráriumunk rózsásnak aligha nevezhető helyzetébe. Ezen javíthatnak-e, lehet-e javítani?
– Az önkormányzat semmilyen hatáskörrel nem rendelkezik, hogy összességében megoldja a gazdák, illetve a mezőgazdaságban dolgozók gondjait. Amit megtehetünk, hogy szóvá tesszük ezeket a gondokat, rámutatunk az eredményes gazdálkodást fékező tényezőkre, észrevételeinket eljuttatjuk a tartományi és a köztársasági szaktárcához. Visszajelzés azonban nem igen érkezik. A támogatásnak egyik módja lehetne, ha mezőgazdasági alapot tudnánk létrehozni, Vajdaság több községében működik ilyen alap, amiből kedvező föltételekkel részesedhetnének gazdáink, ezzel könnyítenénk pl. a termelés megalapozását vagy éppenséggel a gazdaság bővítését, a mezőgazdasági vállalkozás kibontakozását. Gyakran halljuk a panaszt, hogy a fejlesztésben nem jut pénzhez a földműves. Ez csak részben van így, mert a köztársasági mezőgazdasági szaktárcának és Vajdaságnak is több pályázata jelenik meg, kedvező föltételekkel juthat a termelő hitelhez, vissza nem térítendő eszközöket szerezhet, de úgy érzem, hogy gazdáink még szégyenlősen pályáznak, pedig most kellene fölkészülni az előcsatlakozási alapok megnyílására! Bátorítom termelőinket, hogy igényeljék pl. a Vajdasági Mezőgazdaság-fejlesztési Alap hiteleszközeit, hiszen ilyen kedvező föltételekkel (a kamatláb éves szinten sem haladja meg a 2%-ot!) még a fejlett mezőgazdaságú országokban sem folyósítanak hitelt a földművesnek. A szerkezetváltásban a szőlőültetvények, gyümölcsösök telepítése is fontos szerepet kell, hogy kapjon, ehhez is támogatást nyújt az Alap. El kell fogadni!
– A termelő keresi az eredményes, a nyereséges gazdálkodáshoz vezető utat, szakmai útmutatást igényel. Ilyen támogatásra számíthat-e a gazda?
– A gazdák képzését, informálását helyeztük gyújtópontba. Szinte egész évre kiterjedő programjaink révén nem pusztán a vetés előtti fajta- vagy hibridkínálatról, új mezőgazdasági gépek beszerzésének feltételeiről tájékozódhat a termelő, hanem azokról az előírásokról, rendelkezésekről is, amelyek az EU-ba esedékes integrálódáskor várják őket. Fontosnak tartom megismerni a különböző szabványokat, pl. HACCP, EUREGAP stb., amelyek alkalmazása szavatolja a mezőgazdasági termék eladhatóságát. Hiába mondjuk, hogy sokat és jót tudunk termelni, azt a terményt tanúsítványnak kell kísérnie, tehát ez is tartozéka lesz a gazdaságnak, akárcsak a számítógép. Külön fejezete a növénytermesztésnek a kemizálás, a vegyszerhasználat. Szinte minden gazdaságon ott találjuk a permetezőgépet, s ha beavatkozásra van szükség a kártevők vagy növényi betegségek megfékezésére, már indul is a határba a gazda. A gazdaboltokban bárki vásárolhat növényvédő szert, még a kiskorú is, arról nem is beszélve, hogy a piacokon, a zugárusoknál is beszerezhető az igaz kétes eredetű, de olcsó herbicid, gombaölő szer! Az EU-ban csak a kemizálásra feljogosító tanúsítvánnyal rendelkező gazda kaphat növényvédő szert, végezheti el a permetezést. Amikor a múlt év végén tudomást szereztünk arról, hogy a verbászi Mezőgazdasági Állomás egy kísérleti program keretében 15 kiválasztott gazda számára megszervezte a növényvédelmi képzést, nyomban rajtoltunk, s a mezőgazdasági szaktárca meg az USA szerbiai nagykövetsége támogatta, a csak Óbecsén meg Kucorán szervezett tanfolyamon 307 termelőnk szerzett növényvédelmi teendők végzésére feljogosító tanúsítványt, de szép számban akadnak újabb érdeklődők. Jó együttműködést alakítottunk ki a Csongrád megyei Agrárkamarával, ahonnan piaci információkhoz jutunk, s ennek alapján tanácsolhatjuk a szerkezetváltást pl. a hajtatásos termelés vagy a gyümölcsészet javára.
– Folyamatban van a gazdaságok bejegyzése, illetve újrajegyzése. A mezőgazdasági osztály segítséget nyújthat-e ebben a folyamatban?
– Az óbecsei községben két évvel ezelőtt több mint 3000 bejegyzett gazdaság volt, ami tavaly 2700 körülire apadt, ezt a támogatás megvonása okozta. Azt vallom, hogy minden mezőgazdasági tevékenységgel is foglalkozó gazdaságot be kell jegyeztetni, tekintet nélkül, hogy jogosult-e a földalapú támogatásra, vagy sem. A mezőgazdaság lebecsülésének tekintem, hogy bárkit is „hobbi-termelőként” emlegetnek, hiszen ha valaki ezzel az ágazattal foglalkozik, azért teszi, hogy nyereséget teremtsen, a megélhetését biztosítsa. Azért kell föltétel nélkül bejegyeztetni a gazdaságot, mert lehet, hogy egy újabb minisztériumi rendelet csak biztosít valamilyen kedvezményt a regisztrált termelőnek. Egyébként falugazdászaink nyújtanak segítséget az igénylő termelőknek, sőt addig jutottunk, hogy fölhatalmazással más adminisztratív, illetve pénzügyeiket is rendezhetik. Azt szeretném, ha a falugazdász szerepe nem csak a „papírmunkák” végzésére, informálásra, a mezőgazdasági előírások tolmácsolására korlátozódna, hanem szakmai útmutatót is adhatnának földműveseinknek. Igaz, ebben a terebélyesedő mezőgazdasági szaktanácsadó szolgálat is nyújt némi támogatást, de tevékenységük napjainkban csak a kiválasztott gazdaságokra terjed ki, tehát a kistermelő háttérbe szorul. Sokkal előnyösebb helyzetben lennénk, ha Óbecsén is működne mezőgazdasági állomás. Ha egyre inkább mezőgazdasági körzetté válunk, erre nagy szükségünk lesz – hangsúlyozza Boja András, az óbecsei önkormányzat mezőgazdasági felelőse.
