Miért kérnek új birtoklapokat a vetésterv felújításakor?
Az elmúlt héten levél érkezett szerkesztőségünkbe, melyben olvasónk felháborodását fejezi ki, amiért a vetésterv felújításakor új birtoklapokat kérnek tőle. Íme a levél:
„Tisztelt szerkesztőség!
Pár nappal ezelőtt megindultam a regisztrációs irodába, hogy beadjam az idei évi vetésforgót, de nagy meglepetés ért. 2004-ben regisztráltam a földjeimet. Most azt mondták, elavultak az akkor kiadott birtoklapok, elküldtek a városházára, hogy szerezzem be a szükséges iratokat. Hosszú sor fogadott, és már tudtam, hogy engem sem kerül el a sorbanállás. Két órán át vártam, hogy megtudjam a papírok árát. A három birtoklapért 5460 dinárt kellene fizetnem. Arra vagyok kíváncsi, hogy milyen jogon és kinek az akaratából kell ennyi pénzt kiadnom, hogy felújítsam 2010-re a vetéstervemet. Mélységesen felháborít, hogy ilyen nagy összegeket fizettetnek a földművesekkel. Kérem, írják meg a Magvetőben, hogy jogosan fizettetek-e velünk!
Tisztelettel
egy zentai olvasó”
A Magvető válasza:
Tény, hogy eddig a nyilvánosság nem figyelt fel erre a legújabb gyakorlatra, és a sajtó (még az államnyelven íródott sem) sem nyújtott rá magyarázatot. A trezorból azt a választ kaptuk, hogy Szerbiában az elmúlt hónapokban összesen 400 községben újították fel a kataszteri számokat, pontosabban komputerizálták a nyilvántartást, mégpedig azáltal, hogy egy újabb számot iktattak a birtoklapokra.
A Vajdaság területén működő egyesületek, gazdaszervezetek szerint fölösleges kiadásokba sodorják az embereket, mivelhogy az úgynevezett K.O. számok mellé csupán még egy komputerszámot iktattak. Szerintük valójában nincs is különbség a régi és az új birtoklapok tartalma között. A gazdaszervezetek szerint felháborító, hogy egyes községekben a birtoklapokat nem egységes áron fizettetik meg. Van, ahol egységesn, s van ahol oldalanként 1500 dináros illetéket kérnek el, éppen most, a tavasz küszöbén, amikor a termelőknek alapanyagra sincs pénzük.
Sokan jól kitervezett pénzelvonásnak tekintik az újabb kiadást, amit annak a következményeként látnak, hogy pénzhiány miatt a kataszterekben létszámleépítést terveztek, több helyütt sztrájkoltak is az ott dolgozók, és most többek között ilyen módon szeretne a közigazgatás pénzhez jutni.
Azokban a községekben, ahol gazdaszervezetek működnek, mint például Szabadkán, úgy oldották meg a problémát, hogy szervezetten, minden héten 50 vagy 100 termelő részére egyszerre veszik ki az új dokumentumokat a kataszterből, ott viszont, ahol nem léteznek ilyen érdekszervezetek a termelőknek egyedül kell intézniük ügyeiket.
