Belvizek borítják a búzatáblákat Magyarcsernyén

Traktorzúgástól hangos már a határ (csak a húsvéti ünnep idején szünetelt a munka), a gazda igyekszik bepótolni az időjárás, vagyis a kiadós esők okozta lemaradást. Vajdaság legtöbb körzetében októbertől napjainkig négyzetméterenként mintegy 350–380 liter csapadék (eső és hó) áztatta a szántókat, a vetéseket, de a böjti szelek gyorsan kiszárították a felső talajréteget, bár nem általánosíthatunk, de csalóka lehet ez a száraz talajréteg, mert ha a nehéz géppel rámerészkedik a gazda, könnyen megtörténhet, hogy az átázott szántón tengelyig süllyed a traktor. A mélyebben fekvő és a kötött talajokon a magas talajvíz, illetve a pangó vizek következtében legfeljebb április vége felé kezdődhet meg a talaj-előkészítés és a vetés, föltéve, ha az újabb esők nem parancsolják kényszerpihenőre a termelőt. A csernyei határban április elején víz alatt áll a búzavetések egy része, vizesek a szántók.

Nagy Ernő: Most nem sokat tehetünk a belvizek elvezetésén, de pályáztunk a tartományi eszközökre, amit a határi csatornahálózat rendezésére fordítunk

– Több gazda érdeklődni jön a helyi közösségbe, mutatja a felszólítást a vízlecsapolási járulék fizetésére, azt hiszem, hogy hektáronként 1300-1400 dinár körüli a megterhelés, s jogosan veti föl a kérdést, miért fizessen, amikor a csatornák legalább húsz éve nem voltak rendezve, pangó vizek borítják a búzatáblák egy részét, vannak parcellák, amelyeken megsemmisítette a víz a növényzetet. Nem tudok mit válaszolni, még csak türelemre sem inthetem a gazdákat, hiszen szorít már a munka, tavaly ebben az időben derekán jártunk a kukorica vetésének – mondja Nagy Ernő, a helyi közösség titkára, arra a kérdésre pedig, hogy esetleg önkéntes munkaakcióval le lehetne-e csapolni a vizet, tagadó választ ad. – Ha van hová elvezetni a vizet, de több az olyan parcella, ahonnan természetes úton húzódik vissza, azt mindenki saját szervezésében oldja meg. A helyi közösség annyit tehetett, hogy megpályázta a tartományi titkárságnak a határutak rendezésére, illetve a csatornahálózat karbantartására kiírt eszközeit, ebből részesültünk, s ha ki lesznek tisztítva a csatornák, talán könnyebben leszivárog a fölösleges csapadék.

– Nem akarunk mi kibújni a terhek alól, de a legrosszabbkor érkezett a megfizettetési felszólítás, hiszen tavasszal a vetés pénzelését kell megoldanunk – kapcsolódik a beszélgetésbe a 80 hekáron gazdálkodó Nyári Tibor, és azt is hozzáfűzi, hogy a búzavetés egy része tönkrement, pedig nagyon ígéretes volt a gabona. – A belvizek meg az átázott földek miatt nem végezhetjük folyamatosan a munkát, úgymond csak lopkodjuk, mert vannak olyan határrészek, amelyekben a parcella egyik része víz alatt áll, a másik részén pedig már elő lehet készíteni a talajt a vetésre.

- Három hét, vagy talán egy hónapnál is több időbe telik, amíg megkezdődhet a folyamatos művelés és vetés. Ez kihatással lesz-e a vetésszerkezetre?

– Nem hiszem. Ugyanis az árpa meg búza mellett csak napraforgót meg kukoricát termesztünk. Mivel minden bizonnyal ki kell szántani a kalászos gabona egy részét, a fölszabadult területre kukoricát tervezek. Vannak olyan korai hibridek, melyeket még április végén, május elején is vethetünk. Persze a megkésett vetés azzal a kockázattal jár, hogy az olyan trópusi hőség, mint amilyen tavaly meg tavalyelőtt éppen a kukorica virágzásakor köszöntött ránk, szinte megégeti a hímport, gyönge lesz a megtermékenyülés, így a hozam is. Különben, ahogyan a szakemberek tanácsolják, én is a minél korábbi vetést szorgalmazom, amikor a növényzet jobban hasznosítja a talajnedvességet, bár az idén nincs belőle hiány, aztán meg a gyors növekedéssel beárnyékolja a talajt, így csökken a kipárolgás.

- Rendelkezik megfelelő gépállománnyal, hogy a késést legalább részben pótolja a munkák során?

– Megvan a 80 hektáros gazdaságra méretezett gépállomány, rendelkezem egy 175 lóerős új McCormick traktorral, jó minőségű ekével, nehéz tárcsával, kedvező időjárás esetén gyorsan haladhat a munka. Az egyedüli fékező erő, hogy apró parcellákon gazdálkodunk, nemcsak hogy időt igényel elkészítésük, hanem költséges is.

– Ha már a költségeknél tartunk, az idei lesz az utóbbi évtizedek legdrágább vetése. Vetőmagtermeléssel is foglalkozom, zöldség, sárgarépa, saláta, több fajta hagyma, pázsitfű stb. van a vetésszerkezetben, s egy évi munkámnak egy részét „elmosta” a belvíz. Ha művelni lehet ezeket a földeket, újra be kell vetnem, s ide is beszámítom a vetőmagot, az üzemanyagot, a műtrágyát – veszi át a szót Biacsi Dezső gazda és nem véletlenül mondja, hogy igazán jól jönne most a szaktárca területalapú támogatása. – Előbb utóbb megkapjuk a hektáronkénti támogatást, de a tavaszi nagy munkák előtt kellene folyósítani, nem csak most, hogy pénz- meg vízgondokkal küzdünk, hogy minél teljesebb agrotechnikát alkalmazhassunk. A minisztériumi támogatásnak köszönhetően megnövekedett a műtrágya felhasználása, de a víz visszahúzódásával a nitrogén az alacsonyabb rétegekbe mosódik le, így ha újra bevetem a parcellát, a tápanyag már nem lesz elérhető a növényzet számára. Elmaradhatatlan lesz a talajelemzés, amit optimális években is érdemes elvégeztetni, így pontos képet nyerünk parcelláink tápanyagháztartásáról.

- Bár áprilisban járunk már, késésről beszélünk a tavaszi munkák végzése estében, ezt a szakember is megerősítheti és a mielőbbi talajművelést és vetést tanácsolja?

– Azt tudom, hogy sürget az idő, de nem vagyunk elkésve a munkálatokkal, tehát semmiképpen se erőltessük pl. a magágy-előkészítést, mert a taposással többet ártunk a termőtalajnak, mint amennyi hasznunk származik a naptár szerinti vagy optimális időben történő vetéssel. A talajhőmérséklet legyen a mérvadó a kukoricavetés kezdetéhez, s a talajhőmérsékletet ne délben mérjük, hanem a reggeli órákban, mégpedig a vetésmélységben. Ne tévesszen meg bennünket a száraznak tűnő talajfelszín sem, ami csak úgy porzik, amikor végigrobogunk a vetés-előkészítővel, de a száraz réteg alatt 2–4 cm mélységben szinte sáros a föld – mondja akár figyelmeztetőleg is Juhász István szakmérnök, s a határt járva nem egy száraznak tűnő parcellán ellenőriztük is állítását, bokáig süllyedve az átázott termőtalajba.

Biacsi Dezső: A szaktárcának a tavaszi nagy munkák előtt kellene folyósítania a területalapú támogatást, ami sokat segítene a teljes agrotechnika alkalmazásában

– A szeles idő gyorsan kiszárítja a felső talajréteget, s bár elegendő nedvesség van a földben, azt meg is kellene őrizni az esetleges aszályos időszakra, csak az a kérdés: hogyan?

– Világszerte hódít a konzervációs talajművelési technológia, amiről nem most kellene beszélni, hiszen az az alapműveléssel kezdődik, tegyük hozzá nyomban: drága gépekkel. Mi a teendő, amikor beművelésre várnak szántóink? Ha még nem történt meg, amint taposási kár nélkül a termőföldre lehet menni, végezzük el a barázdazárást, ezt a szakma már az őszi szántáskor tanácsolja, így egyenletesebben terül el az esővíz is meg a téli csapadék is a szántón, kiadós eső esetén a barázdákban nem képződnek tócsák. A magágy-előkészítésnél csak a felső talajréteget mozgassuk meg vetésmélységig, s ezt az agrotechnikai műveletet közvetlenül vetés előtt végezzük el, a talajba dolgozva a magas nitrogéntartalmú műtrágyát is, ami a gyökérzónában oldódik fel és gyorsan felvehető lesz a növények számára. Az optimális nedvességtartalmú vagy már szárazabb szántókon viszont, ahol zökkenőmentesen végezhető a talajművelés, jó szolgálatot tesz a henger! Egyre több gazda alkalmazza a sima hengert, de a Cambridge-henger vagy a gyűrűshenger is egyre inkább nélkülözhetetlen eszköz lesz a talajművelésben, a nedvességmegőrzésben.