A rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint Szerbiában is egyre több a külföldi munkavállaló. A jelek szerint a munkaadók igényeit nem minden szektorban elégíti már ki a hazai kínálat. Sokszor nem találnak megfelelő szakembereket a speciális munkafeladatok elvégzésére. Az idénymunkások között is vannak szép számban külföldiek. A legtöbb külföldi munkavállaló az építőiparban dolgozik. Ez lehet időszakos jelenség is, ugyanis a Belgrád–Budapest vasútvonal építésén dolgozókról sok esetben a külső alapján feltételezhető, hogy ázsiaiak lehetnek. Szerbiában egy ideje már valójában nagy hiány van képzett kőművesekből, asztalosokból és hegesztőkből, de segédmunkásokból sincs elegendő.
Sofőrökből is kevés van, emellett a vendéglátóipar és a mezőgazdaság is munkaerőhiánnyal küzd. Néhány évvel ezelőtt még elhanyagolható volt a külföldi munkavállalók aránya. Tavaly viszont már 35 ezer munkaengedélyt hagytak jóvá külföldiek számára, az idén pedig már most elértük ezt a számot. A Nemzeti Munkaközvetítő Szolgálat statisztikái szerint a legtöbb külföldi munkavállaló Kínából érkezik.
Vannak azonban indiai, török, albán, nepáli, pakisztáni vendégmunkások, illetve Észak-Macedóniából és Bosznia-Hercegovinából is jelentős számban dolgoznak Szerbiában. Az ukrajnai háború miatt ukrán és orosz szakemberek is jöttek. Ők sok esetben az IT-szektorban érdekeltek, és saját vállalkozást indítottak. Esetenként szomszédok, vagy közel laknak egymáshoz és ebből nem származik semmi gondjuk.
Miért jönnek ide?
A Szerbiai Munkaadók Uniójának egyik képviselője a közelmúltban adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy sok esetben a hazai munkavállalók már keveslik a juttatásokat, ezért elvándorolnak, vagy más munkát keresnek. A hazai vállalkozók, cégek ugyanis uniós juttatásokat megközelítő fizetéseket nem tudnak kínálni. Fontos megjegyezni, hogy Szerbiában azonban alacsonyabbak a megélhetési költségek is. Ezért lehet vonzó a külföldiek számára itt dolgozni. Az elöregedő lakosság és a munkaerő elvándorlása miatt a munkaerőpiacon a kínálati oldalon folyamatosan hiányok mutatkoznak. Külföldi munkaerőt azonban a szerbiai munkaadók hivatalosan és legálisan csak akkor alkalmazhatnak, ha a foglalkoztatási szolgálatból megerősítik, hogy nincs megfelelő képesítésű hazai jelentkező. A külföldi munkavállalókról szóló új előírások azonban a munkaengedélyek kiadásának további egyszerűsítését irányozza elő. Jövő év februárjától kezdve a Belügyminisztérium egy eljárás keretében hagyhatja jóvá a tartózkodási és a munkavállalási engedélyt a külföldi kérelmezőknek.
Svájc, mint az ígéret földje
Szerbiában azt ígérik, hogy az átlagfizetés hamarosan eléri majd az ezer eurót. Sokak számára ez azonban csak álom. A legtöbbet egyébként az IT-szektorban, valamint a légi forgalomban, tudományos területeken, kőolaj- és gáziparban keresnek, ahol a keresetek már most meghaladják az ezer eurót. A programozók fizetése – ha hinni lehet a statisztikáknak – elérte, talán meg is haladta a 2000 eurót. A pilóták és a tudományos kutatásokkal foglalkozók is sokat keresnek, akárcsak a kőolaj-kitermelők. Nem okvetlen kell magas iskolai végzettség sem ahhoz, hogy valaki sokat keressen. Érdekes adat, hogy minden negyedik IT-szakember, vagyis kiváló szakembernek számító programozónak csupán középiskolai végzettsége van. Európai viszonylatban azonban az sem túl sok, amit nálunk az IT-szektorban keresnek. Az euróban való számításnál azonban fontosabb a vásárlóerő-paritáson mért adat, amely azt mutatja meg, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, illetve, hogy itt a dinárban kifizetett béreknek mekkora a vásárlóereje.
Svájcban és Luxemburgban a legmagasabb a bérek, ahol euróban kifejezve 7000-et is megkeresnek átlag, nettóban. Ott az árszínvonal is jóval magasabb azonban, mint Európa más részein. Svájcban például a lakbérek is több ezer eurós szinten vannak. Dániában is hasonló a helyzet mint Svájcban. Őket Izland követi mintegy 3400 eurós adattal. Norvégia is ott van az élvonalban, ahol az erős nemzeti valuta egy fontos tényező. A magas életszínvonal pedig az ország jelentős olaj- és gázexportjának köszönhető. Hollandia és Írország, Ausztria és Németország egyaránt havi mintegy háromezer eurós átlagfizetésekkel következik a sorban. A volt jugoszláv tagköztársaságok közül a legmagasabb az átlagbér Szlovéniában, csaknem 1500 euró. Horvátországban is ezer euró felett keresnek átlagban, Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban 600, illetve 800 euró körül alakul az átlag. Észak-Macedóniában viszont kevesebb, mint 600 eurót tesz ki a nettó átlagbér. Sok ázsiai országban viszont ennél is alacsonyabbak a bérek, talán ezért éri meg a külföldieknek Szerbiában is munkát vállalni. Az építőiparban dolgozók túlórákkal együtt ugyanis jóval a szerbiai átlagbér feletti juttatásokban részesülhetnek.
Mindezeket az adatokat érdemes lenne olyan szempontból is megvizsgálni, hogy milyen szinten van a termelékenység, illetve egy-egy foglalkoztatott effektíven mennyit dolgozik a munkahelyén.
Nyitókép: Pixabay
