Vezető politikusaink közül az utóbbi időben többen is ismét utaltak arra, hogy a Jadar névvel fémjelzett lítiumprojektet akár újra is lehetne indítani, bizonyos feltételek mellett. Az elnök és más kormányzati tisztviselők ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy a projekt csak akkor valósulhat meg, ha megfelel a legmagasabb szintű környezetvédelmi előírásoknak. A lítium kitermelésének kérdése azonban politikailag is rendkívül érzékeny téma. Szerbia fehér aranya azonban a helyhatósági választásokat követően a jelek szerint ismét a figyelem középpontjába kerülhet. Az ország délnyugati részén, az Európai Unió kézzel fogható közelségében mintegy 2,3 millió tonna „fehér aranyat”, azaz lítium-karbonátot rejt a föld mélye. A helyzet egyébként rendkívül bonyolultnak, többpólusúnak tekinthető. Egy viszonylagosan elmaradott térség mezőgazdasági földterületeit fel kellene áldozni, de a fehér arany kitermelése az ország gazdasági fejlődését valószínűleg valóban jelentősen felturbózhatná. Geopolitikai, geostratégiai helyzetünk is felértékelődne. Az elektromos autógyártás szempontjából kulcsfontosságú fém a lítium. Legalább a helyzet jelenleg úgy fest. Bányászatának engedélyezését azonban 2022-ben felfüggesztették, mivel környezet károsítása miatt aggódó polgárok folyamatosan tiltakozó megmozdulásokat szerveztek. Egyre nagyobb tömegeket vonzottak a megmozdulások, a helyzetet természetesen próbálták politikai haszonszerzésre is kihasználni. A témát ideiglenesen „jegelték”. Ahogyan akkor is sejteni lehetett, csak ideiglenesen. A napokban ismét felmelegítette a témát a sajtó is, és a politikusok is ismét beszélni kezdtek róla. Olyan kijelentések is elhangzottak, hogy legkésőbb 2028-ra meg fog kezdődni a lítium kitermelése Szerbiában.
Bombaként robbant a hír
A történet 2004-ig nyúlik vissza, bár még korábban is visszavezethetőek bizonyos szálakon. A NATO-bombázás után nem sokkal jött a bejelentés, hogy Szerbia délnyugati határszélén hatalmas készletekre, valódi „kincsre” bukkant a Rio Tinto. A brit–ausztrál bányaipari óriás kutatásai azt mutatták, a Jadar-völgyben fellelhető lítiumércből, a jadaritból nagy mennyiségben lehet lítium-karbonátot, valamint szintén értékesnek számító bórt is nyerni. A bór is fontos alapanyaga a napelemek és a szélerőmű-turbinák gyártásának. A lítium pedig igazi kincs. A ma ismert legkönnyebb fém. A mobiltelefonok és számítógépek, valamint az elektromos autókban használt akkumulátorok kulcsfontosságú alkotóeleme. A kereslet iránta az előrejelzések szerint drasztikusan meg fog nőni. A helyiek és a környezetvédők azonban kitartanak álláspontjuk mellett, hogy mindenáron megakadályozzák a szerintük környezeti katasztrófával felérő projekt megvalósítását. Pedig szakmai vélemények szerint is kihagyhatatlan ziccerről van szó. Szerbia minden értelemben felértékelődne, a lakosság életszínvonala gyors tempóban nőhetne. Európa legnagyobb lítiumkitermelője lehetnénk, a gazdaságilag legfejlettebb országok életszínvonalát lehetne belátható időn belül elérni bizonyos elemzések szerint.
A 22-es csapdája
A kitermelés bizonyos számítások szerint közvetlenül legalább egy, közvetetten négy-öt százalékponttal járulhatna hozzá az ország GDP-jének növekedéséhez. A Rio Tinto, valószínűleg a világgazdaságban tapasztalható trendeken felbuzdulva, 2021-ben jelentette be, hogy felgyorsítaná a projekt megvalósítását. Akkor 2,4 milliárd dollárt csoportosítottak át a megvalósításra. A helyzet a 22-es csapdája néven ismert dilemmára kezd kísértetiesen hasonlítani.
A technológia mai állása szerint akkumulátorok nélkül az elektromos járművekre történő átállás nem oldható meg. A bányászat ugyanakkor kétséget kizárhatóan erőteljes terheléssel jár a helyi környezet, az élővilág számára. A dilemma sok más hasonló helyzettel azonos: a globális klímavédelem oltárán milyen formában vállalhatóak lokális áldozatok? A lítium kitermelése vízigényes, a bányászat közben pedig káros anyagok, például kátrány, kénsav és higany kerülhet a levegőbe és a környező vizekbe. A Rio Tinto a bejelentések szerint számottevő környezetvédelmi vállalásokat tenne.
Az EU nagy mennyiségben importál lítiumot, főként Kínából. Az autóipar mint az európai gazdaság egyik fő motorja az elektromos járművek gyártása felé látszik elmozdulni. Az ellátási láncok még csak most vannak kialakulóban. Szerbia stratégiai szereplővé válhatna az európai lítiumellátásban. Ez igen nagy gazdasági és politikai előnyöket jelenthetne. Rendszeresen napvilágot látnak ugyanakkor olyan jövendölések is, melyek szerint az elektromos járművekre való áttérés máris zsákutcának bizonyult, más megoldás jelentheti a jövőt. A fehér arany dilemmájára egyelőre nem látni a helyes választ.
Nyitókép: Pixabay
