Bár a Nemzetközi Valutaalap szakértői ittjártukkor arra figyelmeztettek, hogy a gazdaság erejéhez képest Szerbiában a nyugdíjak túl magasak, azt azért nem követelték, hogy a járandóságok csökkentésével mérsékeljék az állami költségvetés hiányát. A nyugdíjasok szószólójaként ismert kormányfőhelyettessel folytatott tárgyaláson ez csak a közfogyasztás csökkentésére vonatkozó egyik lehetőségként merült fel. Ám miután dr. Krkobabić megérttette az IMF szakértőivel a hazai nyugdíjrendszert, és közölte, hogy folyamatban van a nyugdíjbiztosítási törvény reformja, a Valutaalap képviselői beleegyeztek abba, hogy egyelőre maradjon minden a régiben.
A nyugdíjasok pártjának parlamenti képviselői azonban már erősen azért kardoskodnak, hogy a jövőben a nyugdíjak alakulását ne csak az inflációval hangolják össze, hanem a bérek növekedésének arányában is. Đuro Perić képviselő a Politika napilapban azt fejtegette, hogy az ügyben illetékesek közül jelenleg senki sem állítja azt, hogy a nyugdíjak 2010-ben is a 2008 októberében befagyasztott szinten maradnak. Más szóval, minden nyugdíjat érintő döntés attól függ, hogy az állami költségvetés módosítása után is marad-e a befagyasztás, és hogy a gazdasági válságot illetően milyen változások történnek.
Perić szerint nem kell készpénznek venni azt sem, hogy a jövőben a nyugdíjak emelkedése kizárólag az inflációtól függne (miként azt az IMF javasolta), mert az új összehangolási formula kidolgozásakor figyelembe veszik majd azt is, hogy a nyugdíjak alakulása valamilyen módon kísérje a bérek növekedését is. Ha csupán az inflációt vennék figyelembe, akkor a nyugdíjak stagnálnának, pedig így is nagyon sokan vannak, akik szociális támogatásra szorulnak.
Ebből adódik, hogy megengedhetetlen a nyugdíjaknak a teljes 2010-es esztendőben „jég alatt” való tartása. Már a tavalyi év utolsó negyedében akkora volt az infláció, hogy a nyugdíjak egy év alatt 12 százalékot veszítettek reálértékükből – vélekedik Milan Nenadić, a Vajdasági Nyugdíjasszövetség elnöke annak kapcsán, hogy a szerbiai nyugdíjakat semmiképpen sem lehet összehasonlítani a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai nyugdíjaival. A kormánynak a Világbank sugallatai ellenére minél előbb meg kell határoznia azt a szintet, ami alá a nyugdíjak nem eshetnek. A még érvényben levő törvény szerint ez a határ az átlagbér 60 százaléka, ami a múlt év végén hatályát veszítette, így szükséges lenne ennek az alsó szintnek a mielőbbi újbóli meghatározása. Ennek továbbra sem kellene az eddigi 60 százalék alatt lenni.
A maga módján nincs ezen a véleményen Diana Dragutinović pénzügyminiszter, aki a Večernje Novosti lapnak az állami költségvetés küszöbönálló elfogadása kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a reformcélok megvalósítása során elsőnek a nyugdíjrendszer megváltoztatását tervezik, ennek kapcsán 2010-ben is marad a befagyasztás, de változások lesznek az egészségügyben, az oktatásban és a többi nagy rendszerben is.
A Világbank sugallata szerint Szerbiában hosszabb távra kellene áttérni a kettős alapon történő összehangolásra – az infláció és a bérek alakulása szerint. Egy másik sugallat szerint a kormánynak változtatnia kellene bizonyos paramétereken, vagyis csökkenteni azoknak a járandóságát, akik korkedvezményesen vonultak nyugdíjba. Úgyszintén a kormánynak szabályoznia kellene, hogy a foglalkoztatottak bizonyos kategóriáinak (rendőrök, katonák, bányászok stb.) korkedvezményesen mennyi szolgálati idővel lehetne korhatár alatt öregségi nyugdíjba vonulni. Bár sokan úgy gondolják, hogy Szerbiában már régóta nem alkalmazzák a korkedvezményes nyugdíjba vonulás intézményét, csak a kivételezettet (beneficirani staž), ami ugyanaz.
