A törvény értelmében az öregségi nyugdíjt élvező személyeknek lehetőségük nyílik arra, hogy munkába lépjenek vagy önálló tevékenységgel foglalkozzanak amiért természetesen juttatás jár, de emellett megtartsák maguknak a kiérdemelt öregségi nyugdíjukat is.
Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson egyik feltétele az, hogy a nyugdíj megvalósítására való jog, idején vagy abban az adott pillanatban, amikor benyújtják az öregségi nyugdíjra való kérelmet, ne kössenek új biztosítást avagy ha valamilyen más biztosításról lenne szó, az nem jöhet létre a korábbi biztosításon kívül.
Az öregségi nyugdíjra jogosult személyek még mielőtt új munkalehetőséget kapnának vagy önálló tevékenységgel kezdenének foglalkozni nem kötelesek megvárni azt, hogy az öregségi nyugdíjukat elkezdjék nekik folyósítani, hanem már előbb is megkezdhetik a fent említett tevékenységet, csak az a fontos, hogy írásos bizonylat legyen arról, hogy az öregségi nyugdíjra jogosultak egy meghatározott dátumtól kezdve. A végzést a nyugdíjfolyósításról akár később is meghozhatják és később történhet a nyugdíj felvétele.
Amennyiben ez az újfajta biztosítás több mint egy évig tart, és annak megszűnését követően az érintett személynek joga lesz arra, hogy új feltételek mellett új összegben szabják meg számára az öregségi nyugdíjat.
A rokkant nyugdíjasok esetében már egy kicsit összetettebb a helyzet, noha munkáltatási szerződés megkötésekor különösebb fenntartás nélkül továbbra is felvehetik a nyugdíjukat és a munkáltatási szerződésben megszabott összeget is, de minden másféle megoldás elképzelhetetlen, ugyanis azt ellentétben áll a rokkant nyugdíjra jogosító feltételek elveivel és olyan következményeket vonhat maga után, hogy új eljárással, új feltételek mellett mérik majd fel a munkaképességeiket.
Egyedül a családi nyugdíjt élvező személyek nem tehetik azt meg, hogy egyszerre élvezik a nyugdíjt és az általuk végzett munkáért járó összeget is felveszik. Alapvető elvi kérdés az, hogy a családi nyugdíj kifizetésére csak azok a személyek jogosultak, akik anyagilag megoldatlan helyzetben vannak. Viszont hangsúlyozni kell azt is, hogy a családi nyugdíjra való jogosultság szerzett jog, amelyet nem lehet elveszíteni tegyük fel azzal, hogy valaki munkaviszonyba lép, csak össze kell hangolni a biztosítást megfelelő módon és arra az időszakra, még az adott személy foglalkoztatottá válik, fel kell függeszteni a családi nyugdíj kifizetését. Amennyiben még tart ez a folyamat, időközben a törvényes feltételek módosulnak akkor mindig azt a törvényt kell alkalmazni amely a jogi státus módosulásának pillanatában érvényben van. Ez jelentheti azt is, hogy hosszú távon a családi nyugdíjra való jog elvesztése következik be az idő alatt még az érintett személy munkaviszonyba lép. Ez a kérdés egyértelműen kissé kockázatos.
