Szerbiához viszonyítva Magyarországon jóval komolyabb fogyasztóvédelmi intézkedések védik a vásárlók jogait. Állami szinten többek között a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szavatolja védelmüket. Az intézmény munkájáról és a fogyasztóvédelem magyarországi helyzetéről dr. Horváth Zsuzsannát, a hivatal dél-alföldi kirendeltségének igazgatóját faggattuk.
– Széleskörű a fogyasztóvédelmi hatóság munkaköre, hiszen azonkívül, hogy a panaszokkal is foglalkozunk, nagyon fontos területünk a piacfelügyeleti eljárás is, amely során azt vizsgáljuk, hogy a kereskedelmi forgalomban lévő termékek veszélyeztetik-e a fogyasztók egészségét – ecsetelte a hivatal tevékenységét a regionális igazgató. – Foglalkozunk a fogyasztók tájékoztatásával is. Megítélésem szerint ez a legfontosabb tevékenységünk, tekintettel arra, hogy a vevőknek mindenről tudniuk kell ahhoz, hogy megfelelően cselekedjenek. A vásárló a piacon kiszolgáltatott helyzetben van, azért alakultak a fogyasztóvédelmi szervezetek, hogyha valamilyen probléma éri őket, segítséget tudjunk nyújtani.
Az Ön meglátása szerint Magyarország uniós csatlakozása óta mekkorát fejlődött a fogyasztóvédelem?
– Szerintem lényeges változások történtek. Amennyiben visszagondolok a csatlakozás előtti évekre, azokban az időkben a tudatos fogyasztói réteg még nem alakult ki. Napjainkra viszontlétrejött, de még mindig csupán egy korosztályról beszélhetünk, mivel a fiatalok sokkal tudatosabbak. Őket elsősorban a jogaik érdeklik, s ezért fordulnak az intézményünkhöz, az idősebbek azonban inkább segítséget kérnek tőlünk. Ennek ellenére úgy érzem, hogy a tudatos fogyasztóvá nevelés előrehaladott fázisban van, de természetesen van még mit fejleszteni.
A kereskedők, szolgáltatást végzők mennyire tartják tiszteletben a hatóság rendelkezéseit?
– Nagyon sok munkát fektettünk be azért, hogy egyes fogyasztóvédelmi rendeleteket betartsanak. Hosszú éveken keresztül elég szigorúan végeztük munkánkat, és magas szankciókat alkalmaztunk a rendeletek megsértőivel szemben. Ennek köszönhetően az elmúlt két évben azt tapasztaltuk, hogy a vállalkozók, a kereskedők és a szolgáltatók megtanulták ezeket a rendelkezéseket, és rájöttek arra, hogy végül is ők a fogyasztóért vannak, s a rendeletek tiszteletben tartásával egy nagyobb fogyasztói réteget biztosíthatnak maguknak. Az utóbbi időben lényegesebben kevesebb a szankcionálás, a büntetés, mint korábban. Ezzel szemben ellenőrzéseink során egyre több balesetveszélyes termékre bukkanunk, ezért viszont nem kifejezetten a magyar kereskedők okolhatók, mivel uniós állam vagyunk és az áruk szabad áramlása miatt a balesetveszélyes termékek is könnyebben eljutnak országunk területére. Ezenkívül még mindig a problémák közé tartozik a vásárlók megkárosítása. Nálunk is nagyon sokszor megtörténik, hogy az árut nem azon az eladási áron adják el, amelyen kellene. Gyakori a kereskedelmi megtévesztés is, amikor a kereskedők, illetve a szolgáltatók félrevezetik a fogyasztókat, és befolyásolják a vásárlás döntésében.
Milyen szankciókat tudnak foganatosítani a lelkiismeretlen kereskedőkkel, szolgáltatókkal szemben?
– Többek között megtilthatjuk, illetve feltételekhez köthetjük a termékeik forgalmazását, az elkövetőt kötelezhetjük a jogszabályok betartására, és persze ha súlyos szabálytalanságot észlelünk, akkor fogyasztóvédelmi bírságot is kiróhatunk rájuk. Ez lehet figyelmeztető jellegű, ugyanakkor nagy összegű bírság kifizetésére is kötelezhetjük őket. Természetesen vannak olyan esetek is, amikor az illetőt csupán figyelmeztetjük, és kötelezzük a szabálytalanság megszüntetésére.
Szegedre, Csongrád megye székhelyére számos vajdasági polgár látogat el vásárlás céljából. Ezeknek a fogyasztóknak az érdekeit mennyire tudják képviselni?
– A legfőbb célunk az, hogy megállapodást kössünk a határ menti országokkal. Ezért amennyiben egy szerbiai állampolgár Szegeden vásárol és úgy érzi, hogy csorba esett a fogyasztói jogain, ugyanúgy segítünk rajta, ahogyan a magyar állampolgárokon. Ugyanakkor remélem, hogy ez az ellenkező irányban is működni fog, vagyis ha szükség mutatkozik erre, a szerbiai fogyasztóvédők is tudnak majd segíteni a magyarországi állampolgárokon.
Marokkói magyar paprika!(?) A múlt hónapban például egy kétmillió forintos bírságot is kiróttunk egy tipikus, megtévesztő kereskedelmi fogás miatt. Egy piros, őrölt paprika csomagolásán különböző magyar jelképeket (nemzeti zászló, csikós stb.) tüntetett fel a forgalmazó, utalva arra, hogy tipikusan magyar termékről van szó. A csomagolás hátulján lévő „apró betűs szövegből” viszont kiderült, hogy ez a paprika 80 százalékban Marokkóból származik. Az ilyesmit súlyosan büntetjük, tekintettel arra, hogy szándékos fogyasztói megtévesztés – mondta dr. Horváth Zsuzsanna. |
