A Császárkert Kft. az elmúlt két év alatt fontos létesítményekkel gazdagodott. A Prosperitati Alapítvány támogatásának köszönve tavaszra még egy jelentős létesítmény építésébe fognak: a támogatás legnagyobb részét egy új hűtőház és csomagolóközpont építésére fordítják, közben pedig növelik a beszállítók és a dolgozóik számát is.
A legnagyobb hozadéka ezeknek a beruházásoknak az lesz, hogy a Császárkert az eddigi hét-nyolc helyszín helyett egységes üzemterületen működhet és sikeresebben végezheti azt a feladatát, amely miatt valójában kilenc évvel ezelőtt megalakították a Kft.-t: hogy közös érdek nyomán összefogja a vidék kertészeit. Nem utolsósorban azt is, hogy a kertészet fellendítésével külföldön is helyet találjanak a bánáti kertészárunak. Az is fontos, hogy a kertészárut részben feldolgozzák (savanyítás) és csomagolják, amivel nemcsak, hogy könnyebb lesz az értékesítése, hanem jobb áron lehet majd eladni.
Ahogy Madarász Gyula igazgatótól hallottuk, a Kft. a közelmúltban két szerződést írt alá: egyet az OTP-bankkal, a másikat a Prosperitati Alapítvánnyal, a munkálatok pedig jövő tavasszal kezdődnek. A befektetés összértéke 321 millió dinár, abból 25 százalék, vagyis 80 millió dinár önerő, 146 millió dinár pedig a Prosperitati Alapítvány támogatása. Az OTP Banki hitelének összege 96 millió dinár.
– Az ebből az összegből megvalósított legnagyobb tétel a csomagolóközpont és hűtőház megépítése lesz. Ezen belül pedig mintegy 80 millió dinárt fordítunk a sárgarépa- és zöldségmosó és csomagolóvonalra. A befektetésnek köszönve egyforma fontosságot kap a zárt rendszerű, fóliasátras és a szabad ég alatti termelés. A palántaneveldénk elősegíti majd, hogy minőségesebb legyen a termelés a zárt rendszerben, a sárgarépa- illetve a zöldségvonal, amelyben mossuk és csomagoljuk az árut, a nyitott rendszerű termelést segíti. Így gyakorlatilag „lefedjük” azokat a termelőket, akiknek kis földterületük van és a fóliasátras termelésben találják meg a számításukat, meg azokat is, akik olyan falvakban élnek, ahol már hagyományosan nagyobb földterületük van, és szerződhetnek velünk a termelésre – mondja Madarász Gyula.
A Császárkert életében pedig lényeges változás az, hogy egységes üzemterületen könnyebb és olcsóbb lesz a munka szervezése. Az új telephely Nagybecskerek közelében van, ahol jelenleg egy üvegházuk, egyhektárnyi fóliasátruk és mintegy húszhektárnyi földterületük van. Így egy helyről az integrátor szerepét is könnyebben teljesíthetik. Vagyis a beszállítókkal kötött szerződéseket jobban tudják majd teljesíteni. Mennyiségileg át tudják venni, tárolni és egységes csomagolással ellátni az árut. Ez pedig előfeltétele annak, hogy a cég külföldi piacra is tudjon lépni. Közben ismerni kell az igényeket, mert manapság a kertészek nem azt adnak el, amit ők szeretnek és akarnak termelni, hanem azt, amire van igény.
Kérdésünkre, hogy honnan, mely területekről számítanak beszállítókra, az igazgató a következőt válaszolta:
– A pályázat szerint kötelesek vagyunk évente ötven beszállítói szerződés kötni. És a jelenlegi 79 munkás mellé még legalább húsz új dolgozót felvenni. A beszállítókat pedig Torontálvásárhely, Magyarittabé, Lukácsfalva, Szentmihály, Muzslya térségében szeretnénk megtalálni. Tehát a környezetünkből, mert manapság fontos, hogy minél gyorsabban a friss termék oda kerüljön, ahol minőségesen lehet csomagolni és a vevőhöz juttatni.
Továbbra is a Gomex üzletlánc fő beszállítói vagyunk, de a terveink szerint jelenlegi piacunk a jövőbeli piacnak csak egy része lesz. Vagyis a jelenlegi piac kicsi lesz, mondja az igazgató.
Közép-Bánátban, ahol van hagyománya a kertészetnek, az tapasztalható, hogy egyrészt kevés fiatal választja ezt a foglalkozást, másrészt, pedig nem ritka az, hogy tapasztalt kertészek adják fel és más, esetleg külföldi munkát vállalnak. Emellett munkaerőt is egyre nehezebb találni.
– A földművelés a fiataloknak továbbra sem kínál olyan jövőképet, amivel itthon lehetne tartani őket. Hiába írják, hogy sok a munkanélküli, a fiatalok nem találják vonzónak a földművelést. Egy fiatal, ha nincs más választása, akkor inkább elmegy egy külföldi cég által működtetett kábelgyárba, ahova autóbusszal utaztatják a munkásokat, negyvenezer dináros havi bérért.
A külföldi befektető pedig a saját termékét külföldön értékesíti és könnyebben kifizeti a munkások bérét, mint a kertészetben a napszámot. Azért is jött ide, mert olcsó a munkaerő, és ha netán itt felmegy a fizetés havi hatszáz euróra, akkor egyszerűen továbbáll és elmegy, mondjuk Afrikába. A hazai piacon működő cégek, mint a Császárkert Kft. ezt nem teheti meg. Húszdináros paradicsomból lehetetlen ilyen béreket biztosítani – mondja Madarász Gyula.
Nincs munkaerő, mezőgazdasági szakember meg végképp nincs. Rendezetlen az idénymunkások státusza is. Az igazgató szerint ezeket az embereket is valamiféle kedvezményben kellene részesíteni. Vonzóbbá tenni a mezőgazdasági munkát, különben mindenki elmegy.
