Lovastúra a bácskai kastélyok útján

Az adai Nyergelj, fordulj! Lovas-, Rekreációs és Hagyományőrző Egyesület augusztus 22. és 29. között hetedik alkalommal szervezi meg a nyolcnapos és megközelítőleg 300 kilométer hosszúságú Vajdasági Lovastúrát, amely az idén egyben Tisza–Duna–Tisza-túra is lesz. Hiszen a lovasok Adáról indulva Bezdán érintésével, majd kiindulási helyszínére visszatérve, belovagolják Bácskát. A lovaglás mellett azonban egyfajta kulturális küldetése is van az idei túrának, amelynek útvonala érint több bácskai kastélyt és más műemléket.

A túraszervezők ezzel az épületek kor- és művelődéstörténeti jelentőségére kívánják felhívni a lovasok és a közvélemény figyelmét, miután a lovastúráról, illetve helytörténészek közreműködésével a kastélyokról is dokumentumfilmet készítenek –tudtuk meg Illés Ferenctől, az egyesület elnökétől, aki Gyarmat Istvánnal együtt szervezte meg a túrát, amelynek mindketten résztvevői is:

Adáról elindulunk nyugat felé a Dunáig. Ez egy régi célunk volt, ezt fogjuk most megvalósítani. Viszont, hogy ne csak a lovaglásról szóljon ez a túra, mint az elmúlt években, hanem valami maradandó élményt is adjunk a résztvevőknek, eldöntöttük, hogy felkeressük az útvonalunkba eső kastélyokat, műemlékeket, romokat és szélmalmokat. Így egyfajta kultúrmissziót is teljesítünk a túrával. Ezek a kastélyok jelentős műemlékek, amelyek alapján betekintést nyerhetünk, hogy 100–150 évvel ezelőtt itt milyen élet zajlott és hogyan működött a társadalom. A lovastúrákon eddig a pobedai Engelmann- és az óbecsei Đunđerski-kastélyhoz jutottunk el. Adán, a Tisza mentén nincs kastély, mivel ez szabad királyi koronakerület volt. Itt nincs rálátásunk, hogy az akkori földbirtokosok milyen körülmények között éltek. Ezért is fontos, hogy a fiatalabb és az idősebb lovasok lássák, hogy mekkora birtokosok éltek ezen a környéken, és milyen hatással voltak koruk társadalmára. Ennek a kornak a maradandó emlékei ezek az építmények, amelyek egy része romos állapotban van, más részét ma is használják. A túra során megnézünk két szélmalmot Völgyparton és Gunarason. Majd megtekintjük Kishegyesen a Welker-tanyát, ami egy kúria, valamint Pannónián a Falcione-kastélyt, illetve Zombor központjában úgyszintén egy kastélyt. A Május 9. birtokon, Csonoplya és Pacsér között megnézzük a Fernbach-kastélyt, akárcsak Krivaján, ahol szintén található még egy Fernbach-kastély. Bajsán ellátogatunk a Zákó-kastélyba. Zákó egy 1848-as, horvát származású tiszt volt, aki a magyar hadseregben szolgált. A szabadságharc leverése után elkobozták a kastélyát. Végül Pobedán megnézzük az Engelmann-kastélyt, amihez annyi kötődésünk van, hogy az adai mezőgazdasági birtok földjeinek java része egykor Engelmann tulajdonában volt, majd államosították. Erről és a lovastúráról dokumentumfilm készül, amelyet a Dobai Fotóstúdió munkatársa, Mihalek György készít el – közölte Illés Ferenc.

A lovastúra résztvevői augusztus 22-én (hétfőn) Adáról indultak, majd este Kishegyesen éjszakáznak. Augusztus 23-án (kedden) Kishegyesről, Pannónián keresztül Telecskára lovagolnak. Augusztus 24-én (szerdán) Telecskáról Kerényen át Zomborig vonulnak, majd onnan augusztus 25-én (csütörtökön) Bezdánig és a Dunáig. Augusztus 26-án (pénteken) Bezdánból indulva Zombor, Csonoplya és a Május 9. birtok érintésével érkeznek Pacsérra. Augusztus 27-én, szombaton Pacsérról, Krivaján át Bajsára lovagolnak. Augusztus 28-án, vasárnap Bajsáról a Pobeda birtok érintésével mennek Kavillón át a Nagyvölgybe. Végezetül a Nagyvölgyből augusztus 29-én (hétfőn) térnek vissza Adára. A lovastúra résztvevői: Illés Ferenc, Gyarmat István, ifj.Gyarmat István, Barát Valentina, Vikor Lajos (Ada), Kubik Patrik (Topolya), Pátyerkó Adrianna (Mohol), Cékus Lenke (Kishegyes), Lajkó Flórián (Kavilló), Maróti Márk, Huzsvár Kálmán (Padé), Kiss Zoltán (Péterréve), Balgavi Rajmund (Bajsa)és Szirák Ágota (Gunaras).

Gyarmat István túravezető, aki egyben az egyesület alelnöke is, elmondta, hogy a részvevők gyakorlott lovasok, és felkészültek a túrára, valamint már indultak a korábbi lovastúrákon is. A lovasok életkora 15 és 64 év között van. Az indulók 14 lóval vágnak neki a túrának, ezek java része Gyarmat István istállójából kerül ki, de van, aki saját hátason indul. A túravezető tart egy kicsit az idei túrától, mint mondta, túl sok az új hely és nem lehet tudni, hogy milyen ellátásban részesülnek a lovak, illetve hogyan tudnak pihenni, mivel ez nagyban meghatározza a teljesítményüket. Megjegyezte, hogy a lovak épségének érdekében a lovasok szőrén is lovagolták az állatokat, amelyeket, ha kitör a nyereg, akkor anélkül is megülnek, és így folytatni tudják az utat.

– A lovastúrán vannak hosszabb távok, amelyek 50 kilométeresek, de vannak pihenőnapok 30 kilométeres távval. Két nap lovagolunk 50 kilométert, a több napon 30–40 kilométert kell teljesítenünk. Ahogyan Illés Ferenccel mértük, fele-fele arányban lovagolunk mű, illetve földúton. A lovakat megpatkoltuk, két ló megy patkó nélkül, számukra nem javasoltam a patkolást, de útközben is fel tudjuk ütni a patkót, ha úgy adódik. Külön felkészülést nem tartottak a lovasokkal. Kisebb túrákat tartok, azokra többnyire eljárnak a lovasok, akik részt vesznek még a lovas felvonulásokon és találkozókon. Ezekre ellovagolunk néha 20–30 kilométert is. A túra során előre megadott helyszíneken alszunk, várhatóan nomád körülmények között, mert istálló nem nagyon lesz, de megpróbáljuk feltalálni magunkat. A túrán leginkább a lovaknál szoktunk aludni, mert azokat éjszaka is etetni kell, azért hogy másnap jól tudjanak menni. Az interneten néztük az időjárást, szerintem jó idő lesz. Nem lesz nagy meleg, ami megviselné a lovast és a lovat is. Az ügetés kell a lovaknak, ezért reggelente belehúzunk, hogy minél előbb a kitűzött helyszínre érjünk, hogy ne terheljük egész nap az állatokat, hiszen azoknak is jobb nyereg nélkül piheni a következő napra – közölte Gyarmat István, aki hozzátette, hogy ezúttal is a felesége, Gyarmat Szilvia kíséri a túrázókat gépkocsival és utánfutóval, amelyen a szükséges felszerelést szállítja.