Divatosan fogalmazva „ökológiai bomba” lett a Béga-folyó eltereléséből, amely kétségkívül az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb nagybecskereki kommunális beruházása. Kezdetben az „évszázad beruházásaként” emlegették, a munkálatok elhúzódása miatt viszont már el kell dönteni, hogy ez a XX. vagy a XXI. századra vonatkoztatható. A munkálatok ugyanis 1980-as évek elején kezdődtek, befejezésük dátumát viszont megjósolni sem lehet.
Évtizedekig gondot okozott a városon áthaladó Béga-folyó patkó alakú része, amely a kanyarban lelassuló vízfolyás, de még inkább az ide eresztett szennyvíz miatt, folyamatosan eliszaposodott. Az „illetékesek” – akik között nyilván voltak szép számban politikusok is – ezért úgy döntöttek, hogy összekötik az egymással párszáz méterre párhuzamosan, de eltérő irányban folyó medret, és három kilométerrel lerövidítik a folyót. Azzal érveltek, hogy így egyszerre két legyet is ütnek egy csapással: megszabadulnak a folyamatosan eliszaposodó kanyartól, másrészt pedig lerövidül a hajóút. Azzal viszont már nemigen törődtek, hogy így valójában elveszik a város egy részétől a folyót. Voltak, akik azzal érveltek, hogy inkább időnkét iszaptalanítani kellene a folyókanyart, minthogy drága beruházásba fogni. Mert egy városnak mindig sokat jelent a folyóvíz. De kisebbségben maradtak.
Aztán nagy hévvel fogtak a vidék legnagyobb kommunális beruházásába, hiszen volt is miből. A feladat pedig nem volt egyszerű. A DTD lerövidítette a városon áthaladó vízi utat, a Kisamerika lakótelepet patkó alakban övező folyórészből pedig holtág lett, amit iszaptalanítottak.
Az első gond az volt, hogy mi legyen az ide gyülemlő szennyvízzel, melyet addig a Béga vitt el a városból. A másik kérdés az volt, hogy mi legyen a kiürített folyómederrel. Végül úgy döntöttek, hogy helyén három különálló tavat létesítenek, melyek horgászásra, fürdésre, illetve vízi sportokra szolgálnak majd. Ezekből egyet fejeztek be, egyet pedig részben. De a víztisztító berendezése még nem kész. A kilencvenes évek elején pedig teljesen leálltak a munkálatokkal. A félkész tavakat azóta nem az eredeti rendeltetésükkel összhangban használják, közben a partszakaszok elkezdtek omladozni, többen belefulladtak a tavakba. A víz bakteriológiai összetétele sem megfelelő, de erre nem figyelmeztetnek senkit.
A legnagyobb gond a középső, kettesszámú tó, amelyhez már többször is hozzáfogtak, a helyén ma mégis nádassal övezett mocsár áll. Alig párszáz méterre a központtól szúnyogfészek, illegális szemétlerakat és pocsolya csúfítja a környéket.
Ráadásul az egykori révkapitányság elárvult épülete közelében szárazon maradt a gyaloghíd is, amelyen a szakemberek szerint veszélyes tartózkodni, mégis a fiatalok kedvenc tartózkodási helye. Még nagyobb veszélyt jelent az egykori spirituszgyár düledező épülete, amely viszont a csavargók és a kábítószer-élvezők gyülekezőhelye, ahol már több arra járó személyt is megtámadtak.
Legutóbb 2008-ban fogtak hozzá a kettesszámú tó rendbe hozásához. Az akkori városvezetés azt ígérte, hogy 2010-ig itt egy 1,5 hektáros fürdőhelyet, sport- és üdülőközpontot kap a város, amely majd tízezer fürdőzőnek kínál üdülést. Kétmillió eurós tartományi támogatásból munkához is láttak. Kitakarították a nádat, lecsapolták a vizet, részben iszaptalanították a tó fenekét.
Aztán csakhamar leálltak a munkagépek. A nád és a gaz pedig újra benőtte a központtól néhány száz méterre levő tavat. Közben a felelőtlen polgárok is teszik a magukét, úgyhogy a (leendő) fürdőhelyen megint sár és szeméthalom van.
Ebben a pillanatban nem tudni, hogy mi lesz a Béga-tavak rendezésének a sorsa. Mint ahogy Ivan Devićtől, a nagybecskereki polgármester tanácsadójától hallottuk, a héten az önkormányzat újabb pályázatot nyújtott be a Tartományi Nagyberuházási Alaphoz, és ebből a pénzből lehet(ne) majd jövőre folytatni a munkálatokat. A kilátásokat azonban rontja a köztársasági és tartományi hatalom szembenállása. A nagybecskereki önkormányzati vezetés ugyanis a köztársasági hatalom tükörképe, a beruházás támogatását pedig a Tartományi Nagyberuházási Alap vállalta fel – miután megszűnt a polgárok hozzájárulása, amelyet 1986-tól évtizedeken keresztül fizettek a nagybecskerekiek.
Félő, hogy az általános pénztelenségben, a válság okozta gazdasági gondok és az egyéb megoldatlan kommunális problémák (ivóvíz, kerülőút, a központ düledező épületei) miatt teljesen háttérbe szorul a Béga-tavak rendezése.
