Jókora számlát kapott december elején a kishegyesi tanyán élő Varga Péter, akárcsak a környékbeli tanyatulajdonosok. A kataszteri jövedelem utáni helyi járulék megfizettetéséről van szó. Az adóhivatal átiratában az áll, hogy a november 25-i adatok alapján a tartozása 31 202 dinár, a kamathátralék pedig 12 698 dinár, vagyis a tartozás összesen 43 900 dinár.
– Nem tudom, hogy hány évi tartozásról lehet szó. Ezt nem írja a figyelmeztetésben. Egyszer már voltam benn náluk, és érdeklődtem, mire költik a helyi járulékot, s azt a választ kaptam, hogy elsősorban kommunális infrastruktúrára. Hát ilyesmit a tanyán biztosan nem fognak építeni. Vagyis nekem esélyem sincs arra, hogy a helyi járulék fejében bármit is kapjak. Ezért nem fizettem – mondja Varga Péter, s úgy gondolja, igaza van, legalábbis abban, hogy a befizetések fejében valamit nyújtani is kellene.
A tanyára egészen biztosan nem fogják vezetni sem a vízvezetéket, sem a vezetékes telefont. A helyi közösségben és a községben azonban azt mondják, hogy nem kellett volna az utolsó pillanatig várni, mert most már nagyon kevés az idő arra, hogy bármit is tenni lehessen.
– A helyi közösség tanácsa korábbi összetételében is és a mostaniban is mindig nyitott volt arra, hogy megbeszélje a felmerülő gondokat. Azért van panaszláda is, hogy bárki bármiről vitát kezdeményezhessen. A tanyasiaknak kellett volna, vagy kellene megmondaniuk, hogy mi a gondjuk és, hogy mi miben tudunk nekik segíteni. Nem kellett volna ennyi ideig várni, és most ügyet csinálni belőle – mondta Sípos Tibor, a helyi közösség titkára.
Hasonló véleményen volt Mohácsi Zoltán alpolgármester is.
– Azt, hogy nekik esetleg mire lenne szükségük, mégiscsak nekik kellene megmondaniuk, és a tanács egészen biztosan helyt adott volna, és a jövőben helyt ad kérelmüknek. A tanyák kétségtelenül egyedi esetek ebből a szempontból, oda kell figyelni az ő sajátos gondjaikra is. Szerintem bekötőútjaik rendezésével is tudunk segíteni, de esetleg a bekötőutak kivilágításával is. Egyszóval van lehetőség arra, hogy ők is kapjanak valamit a befizetett helyi járulék fejében, és biztos vagyok benne, hogy a következő összetételű tanácsban is lesz készség a probléma megoldására – mondta az alpolgármester.
A tanyán élők végül is egy kérelemmel fordultak a helyi közösség tanácsához, s ezt a levelet többen is aláírták. Mint mondják, megalázónak tartják azt, hogy a fizetéskor teljesen egyenrangúak, a szolgáltatások terén viszont másodrangúként kezelik őket, vagyis nem törődnek velük, pedig nyilvánvaló, hogy sem a kommunális infrastruktúrából, sem pedig a kommunális szolgáltatásokból nem jut el hozzájuk semmi. Ezért kérik a helyi közösséget, hogy időszakonként számoljanak el a helyi járulék felhasználásával, világosítsák fel a tanyán lakókat, milyen lehetőségeik vannak. Többek között azt szeretnék, ha ebből a pénzből jutna a tanyai infrastruktúrára is, például kutak ásására, szilárd bekötő utakra stb.
