Kishegyes határában egykoron igen elterjedt volt a tanyasi életmód. A tanyaszomszédok hallótávolságra laktak egymástól, létezett tanyasi kocsma, sőt, Kishegyes és Topolya között egy tanyasi iskola is. Az életmód változása, az ún. fejlődés azonban azt hozta magával, hogy az emberek beköltöztek a faluba, a tanyák pedig kiöregedtek és elnéptelenedtek. Manapság nagyon kevés tanya áll a falu határában, lakottat pedig elvétve találni. Csak földkupacok és néhány fa jelzi, hogy valaha ott emberek éltek, de lassan ezeket a szigeteket is beszántják. Ilyen tendencia mellett meglepő, hogy valaki tudatosan a tanyasi életet választja, és gyermekeit is ott neveli fel. A Karna család pontosan ezt tette.
A Karna-tanya már generációk óta a család tulajdonát képezi. Jelenleg István, a családfő, felesége Erika, két gyerekük, Marika és Róbert, valamint István idős édesanyja él itt.
– A tanyát Kis Dömötör, anyai nagyapám kezdte építeni. Amikor édesanyám férjhez ment, akkor édesapám ideköltözött hozzá, és ők fejlesztették, tovább építették. Mi vagyunk a harmadik generáció, amely ezen a tanyán él – részletezte István. A tanyán való élet tudatos döntés Karnáék részéről, hiszen amikor összekerültek, még a faluban laktak.
– Feleségemmel tíz évig a faluban éltünk, de édesapám halála után úgy döntöttünk, hogy ideköltözünk. Nem akartuk, hogy tönkremenjen, amit a szüleim eddig megvalósítottak. Szeretnénk mi is továbbfejleszteni, amennyire bírjuk. Itt megtaláltuk a megélhetést, jószágtenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozunk – mondta el István. A tanyasi élet feleségétől, Erikától sem állt távol, hiszen ő is tanyán nőtt fel.
– Topolyáról származom, 20 éve jöttem Kishegyesre, és én is tanyasi vagyok. Ezt az életet meg kell szokni, mert aki nem tanyán nevelkedik, az nem biztos, hogy meri vállalni – véli Erika.
A tanyasi élet eltér a falusitól, de a fejlődés itt is érezhető. A Karna-tanyán is van villanyáram, telefon, internet és saját kúttal is rendelkezik. Erika élénken emlékszik arra, hogy gyerekkorában még ásott kútból húzták a vizet, és nem volt áram a tanyájukon. A Karna-tanyára is csak 1980-ban vezették be az áramot, így István gyerekkorában még petróleumlámpával világítottak.
– Régen sokkal nehezebb volt az élet, sokkal több fizikai munkát kellett végezni. Minden jószág számára kézzel kellett felhúzni a vizet – emlékezett vissza István.
A technológiai fejlődés tehát a tanya életében is belopta magát, ezenkívül a Karna család életét az is megkönnyíti, hogy a tanya mindössze 800 méterre van a falu szélétől. Ezzel szemben óriási hátrány, hogy csak földes út vezet ki.
– Autóval járunk be a faluba, így a távolság nem jelent gondot. Persze télen meg sárban elég nehéz közlekedni, ilyenkor a gyerekeknek is elég küzdelmes bejutni az iskolába. Nagyon jó lenne, ha salakkal vagy zúzott kővel hintenék le az utat. A tervek szerint egyszer majd a mi dűlőnkön fog elhaladni a kövesút, de lehet, hogy arra 10 vagy 20 évet kell még várni – ecsetelte a problémát István.
A szilárd út hiánya nehézséget jelent, viszont a jószágtartás szempontjából könnyebb tanyán élni, véli a családfő. Itt a szomszédok „nem műveltetik az embert apjával-anyjával”, ha egy tyúk átszáll a kerítésen. A tanyasi élet másik előnye, hogy a termőföldek a tanya körül vannak. A gazda itt bármikor megnézheti, hogy milyen állapotban van a vetés. Persze, nem könnyű élet ez, a tanyasiak egyrészt csak magukra számíthatnak, másrészt szinte állandó jelleggel akad munka. A jószágokról nap mint nap gondoskodni kell, így Karnáék a nyaralásról csak álmodoznak. Legfeljebb a Topolyai-tóra jutnak el egy kis kikapcsolódásra.
A számos nehézség ellenére mégis úgy tűnik, hogy a Karna-tanya a jövőben sem fog kiöregedni. Róbert, Karnáék fia 20 éves, és úgy döntött, hogy mezőgazdasággal fog foglalkozni. Szereti a földet és a jószágokat, ő is ezt a fajta életet szeretné élni – mondta Erika. Marika csak 15 éves, és ő még nem tudja, hogy mit hoz majd számára a jövő. Annyi biztos, hogy kitűnő tanuló, és szeretne tovább tanulni, fűzte hozzá büszkén Erika.
Utolsó kérdésem Karnáékhoz az volt, hogy ajánlják-e a tanyasi életet a fiataloknak. István azonnal rávágta, hogy csak annak, aki szeret dolgozni.
– Itt nincs hétvége és ünnepnap. A teheneket húsvétkor is meg kell etetni és fejni – tette hozzá Erika.
