A legújabb hírek szerint novemberre fejeződik be a szabadkai Szentháromság-szobor eredeti helyére való visszaállítása. Az impozáns alkotást tavaly decemberben bontották el a Szent Teréz-székesegyház melletti térről, hogy a szobrokat meg a szobor oszlopát, talapzatát restaurálják majd az eredeti helyén, a városháza díszbejáratának irányában, a kék szökőkúton túl állítsák fel.
A városháza előtti téren áll majd újra a 200 éves szobor
A Szentháromság-szobor a város első köztéri szobra volt. 200 évvel ezelőtt a lakosság hálából emeltette a hatalmas szobrot. Szabadka központja ugyanis mocsaras vidék volt. Köztudott, hogy még 1908-ban is, Szerbia legnagyobb városházáját, a szabadkai szecessziós palotát is cölöpökre építették, csak így tudták biztonsággal megépíteni a hatalmas építményt a laza talajon.
1815-ben, amikor sikerült a sárral megküzdeni és építési területet varázsolni a lápos, mocsaras vidékből, a lakosság a Szentháromság-szoborral adott hálát a Mindenhatónak. Ott állították fel a szobrot, ahol a legtöbben megfordultak: a korabeli piactéren. A „város központja” körül ugyanis ebben az időben még rengeteg tanya volt és az emberek ünnepekkor vagy a piacnapokon jöttek be tömegesen a városba.
A Szentháromság-szobrot 1964-ben eltávolították Szabadka központjából. Ez volt az az időszak, amikor még a városháza színes üvegablakai, az üvegkirályok is az épület pincéjében voltak. A korabeli hatalom ugyanis nem tűrte, hogy magyar történelmi személyiségek nézzenek vissza a vitrázsokról. Ezért azokat kiemelték helyükről először az impériumváltás után, majd a második világháború után ismételten.
A Szentháromság-szobor a Szent Teréz-székesegyház mellé került. A Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezésére indult meg tavaly az áthelyezése. Az MNT kiemelt jelentőségű programja a szobor eredeti helyére történő visszahelyezése. Tavaly december elején bontották le a szobrot. Ekkor mondta el Biacsi Karolina kőszobrász-restaurátor művész, hogy sajnos a szobor egyes részei nem eredetiek.
Például az oszlopon álló szobrokat az áthelyezéskor készítették cementből és kőőrleményből a ljubljanai műemlékvédelmi intézet felügyelete mellett, és vannak nagyon megrongálódott részek, amelyeket még lehet restaurálni, de vannak olyanok is, amelyeket újra kell faragni. A bontás után derült ki, hogy 110 darabja van a szobornak.
Az eredeti helyen a talapzat előkészítése szeptemberben kezdődött. A munkálatokat irányító Városépítési Igazgatóság szerint november végére várható a munkálatok befejezése. A szobor visszaállítását a szabadkai Javornik vállalat végzi, a restaurálási munkálatokat Biacsi Karolina kőszobrász-restaurátor művész a Faragó és Faragó cég szakembereivel együtt vállalta fel. A Magyar Nemzeti Tanács pénzeli a restaurálást magyarországi támogatásból, az eredeti talapzat visszaállítását és a szobor visszahelyezését pedig az önkormányzat. Az összköltség 2,8 millió dinár.
A hálából épült szobrot 1815. augusztus 20-án avatták fel a szabadkai piactéren. Az eredeti tervek szerint idén Szent István napjára vissza kellett volna kerülni a szobornak eredeti helyére, hogy megszületésének 200. évfordulóját már ott ünnepelje, ahová őseink megálmodták. Ám gond volt a közbeszerzési pályázattal, majd később kiderült, hogy az eredeti talapzat is megsérült és sokkal nagyobb munkát igényel, mint azt tervezték, ezért most várhatóan novemberig várni kell, hogy a kék szökőkút mellett álljon Szabadka első köztéri szobra. Az eddigi ismeretek szerint Karl Salzer zombori mester készítette a Szentháromság-szobrot, de jelenleg is folynak a történeti kutatások a szabadkai, zombori és kalocsai levéltárakban a szoborral kapcsolatosan.
