A Dveri (Oltárajtó) szélsőjobboldali mozgalom november végén aláírásgyűjtéssel, vitaestek szervezésével belelendült a Vajdaság autonómiájának megszüntetéséért harcoló kampányba. Egy héttel ezelőtt a mozgalom tagjai az újvidéki Master Központban tartották meg a Koszovó megőrzéséért és a vajdasági autonómia eltörléséért elnevezésű nagy vitaestet több száz érdeklődő részvételével. Itt hangzott el az is, hogy az autonómia megszüntetésével két legyet üthetne az ország egy csapásra: megszabadulhatna a felesleges vajdasági adminisztrációtól, s leküzdhetné az egyre inkább kibontakozó vajdasági szeparatista erőket is.
A Dveri szerint egy szélesebb politikai front van kialakulóban Szerbiában, mely mindenekelőtt az uniós csatlakozás megakadályozása köré szerveződik, s melyet a Szerb Radikális Párt, a Szerbiai Demokrata Párt és a Dveri mozgalom alkotna. Ezeket a pártokat is felszólították, támogassák a Vajdaság autonómiájának megszüntetését előirányzó kezdeményezést. Vladan Glišićet, a mozgalom egyik vezetőjét, májusi köztársasági elnökjelöltjüket kerestük fel kérdéseinkkel, melyekre Glišić elektronikus formában adta meg válaszait.
Miért kezdeményezte a Dveri a vajdasági autonómia eltörlését?
– Több oka is van a kezdeményezésnek. A történelmi oka az, hogy Vajdaság Szocialista Autonóm Tartományt egy totalitárius és titoista ideológia és hatalom alkotta meg, aminek semmi köze sem volt a Bácska, Bánát, Baranya és Szerémség területén élő népek demokratikus tradíciójához. A történelmi tény az, hogy létezett egy Szerb Vajdaság, melynek a célja az volt, hogy bizonyos önállóságot harcoljon ki az itt élő szerbség számára Bécstől és Pesttől, valamint, hogy egyesítse ezeket a területeket a Szerb Királysággal, s ez 1918-ban meg is történt. A királysághoz Bácska, Bánát, Szerémség és Baranya csatlakozott, nem holmi Vajdaság Autonóm Tartomány. A politikai ok: a vajdasági mítosz ma arra szolgál, hogy ezeket a területeket minél inkább eltávolítsa Szerbia többi részétől, s valamiféle eurorégióként jobb kapcsolatokat alakítson ki az egykori kolonista fővárosokkal, Pesttel és Béccsel meg a mai központokkal, Brüsszellel és Berlinnel, mint magával Belgráddal vagy az itt élő többségi nemzettel.
Mi haszna származna Vajdaság polgárainak abból, ha ez a kezdeményezés megvalósulna?
– A gazdasági oka a javaslatunknak a vajdasági Újvidék-központú „állam az államban” elképzelés felesleges bürokratikus hozadékának a felszámolásában rejlik. Ha ez a bürokrácia nem létezne, a pénz Bácska, Bánát és Szerémség helyi önkormányzatainak a fejlődését szolgálhatná. A jelenlegi helyzet a korrumpált belgrádi hatalom mellett fenntart és eltart még egy korrumpált és szeparatista újvidéki hatalmat is. Az autonómia megszüntetése az állami apparátus és az adminisztrációs kiadások csökkentésével járna. Az adminisztráció a bürokrácia törvényeinek megfelelően olyan, hogy folyamatosan bővíti, akkumulálja saját maga számára a hatásköröket, így gátolva a társadalmi, gazdasági fejlődést és az élet beindulását. Szerbia viszonylag kis állam, semmi szükség sincs az adminisztrációs szintek szaporítására. A szeparatizmus természetes lelőhelyét is felszámolnánk egy ilyen lépéssel. Ami nagyon fontos: a Dveri nem csupán az állami centralizmus, hanem a helyi önkormányzatok erősítését is szorgalmazza, melyek a megfelelő hatáskörök birtokában minőségibb életfeltételek színhelyeivé válhatnak anélkül, hogy szeparatista tendenciáktól kellene tartanunk. Vajdaság autonómiájának a megszüntetése tehát jobb életfeltételeket eredményezne, és növelné a társadalom demokratikus kapacitását is, mert megszűnne az állam és polgárok között létező felesleges közvetítő.
A BŰNÖZÉS VIZEIN
Miért ne jelenthetné a megoldást Szerbia teljes regionalizációja, erős régiók kialakítása, miért a meglévő hatásköröktől való megfosztás az, ami pozitív változást hozhat?
– Azok a demokratikus, gazdasági és történelmi-politikai okok, melyek Vajdaság autonómiájának a megszüntetését indokolttá teszik, ugyanúgy átültethetők bármelyik másik szerbiai régió létrehozása ellen is. Szerbiának annyi lakosa van, mint egy világvárosnak, s teljesen irracionális az adminisztráció duplázása és efféle közvetítő szervek beiktatása az állam és polgárai közé.
Gondolkodtak-e arról, hogy az autonómia megszüntetése milyen következményekkel járna a Vajdaságban élő kisebbségek jogaira nézve?
– Vajdaság megszüntetésének semmilyen kihatása sem lenne a kisebbségi jogokra. A kisebbségi jogok szintjét az állam szavatolja, nem a tartomány. A kisebbségiek is ugyanúgy a hasznát látnák egy ilyen lépésnek, mint a többi szerbiai polgár, mert hatékonyabbá válna az egész rendszer az újvidéki autonómia kiiktatásával. Sőt, a helyi önkormányzatok erősödésével még javíthatnának is jogaik érvényesítésén, mert ezek a községek hozzáférhetőbbé válnának számukra. Az önkormányzatok pénzügyi helyzetének javulása szintén ezt tenné lehetővé.
Hol látnak ma Vajdaságban szeparatista törekvéseket, mely pártokban vélik felfedezni ezeket, s ha ezt szélsőségesnek tekintik, nem gondolják, hogy a Dveri elképzelése legalább ennyire szélsőségesnek számít?
– A legutóbbi népszámlálás során a szeparatista erők, melyek a Vajdasági Szociáldemokrata Ligát és a Demokrata Párt Bojan Pajtić vezette szárnyát jelentik, egy új, nem létező nemzetnek, a vajdaságinak a bevezetését kísérelték meg fantom nem kormányzati szervezeteik hathatós tevékenysége révén. Ez az abszurdum csak folytatása az olyan szeparatista őrültségeknek, mint amilyen a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia létrehozása is volt. Bácska, Bánát és Szerémség területén egy, a szerbiaitól teljesen elkülönülő oktatási rendszer van érvényben. A szeparatizmus azonban a történelmileg teljesen megalapozatlan és kitalált vajdasági zászló és szimbólumok létrehozásakor hágott tetőfokára. Azokban az esetekben viszont, amikor tisztességtelen szándékkal képvisel valaki valamit a politikában, csakhamar közel kerül a társadalom kriminalizálásához is. Erre igen jó példa volt a Vajdasági Fejlesztési Bank ötlete – még Szerbia sem rendelkezik ilyen pénzintézettel – mely bizonyította, hogyan evezhetnek a szeparatista elképzelések a bűnözés vizére. Ma természetesen senki sem kész arra, hogy kivizsgálja a fejlesztési bank ügyének hátterét, azt, hogy a szeparatista hatalmi gócpontok miként használták ki ezt az intézményt saját gazdagodásukra. Szerintem értelmetlen szélsőségekről beszélni, legyen szó akár a szeparatista elképzelésekről, akár a Dveri javaslatairól. Arra van csupán szükség, hogy az alkotmányosság és a bűnüldöző nyomozások tekintetében mindkettőt megvizsgáljuk, s megállapítsuk, melyik micsoda.
JOGFOSZTOTT GYARMATOK
A Dveri által javasolt lépéshez alkotmánymódosításra is szükség lenne. Kinek a támogatására számítanak?
– Mindenekelőtt a nép, az itt élő polgárok támogatására. Ami a politikai elitet illeti, nem sok jóra számítunk még akkor sem, ha a nacionalista szerb pártok élvonalára gondolunk, mert ezek is nemegyszer kötöttek már káros kompromisszumot a szeparatista erőkkel saját kicsinyes érdekeik megvalósítása céljából. Azt reméljük, hogy a kezdeményezés hamar megfelelő politikai súlyt kap, de ha nem így alakulna, akkor is fontosnak tartjuk, hogy valaki politikai merészséggel szóljon minderről, s megkérdőjelezze a vajdasági „szent tehén” létjogosultságát. Ez annak a folyamatnak a része, melynek eredményeképp egyszer majd másként definiálják a Bácska, Bánát és Szerémség területén élő szerb nép jogait, s ez akkor alkotmányos keretet is fog nyerni.
Ha nem fejlett európai régióként, akkor valójában hogyan látják Vajdaság jövőjét?
– Az általunk Észak-Szerbiának vagy Szerémségnek, Bácskának és Bánátnak nevezett térség annak a Szerbiának a része, amelyik hatékony államként, erős önkormányzatokkal, népe szuverenitásának erős öntudatával, területi integritással rendelkezik majd. Ehhez Szerbiának fel kell hagynia az értelmetlen euroatlanti integrációs törekvésekkel, mert így északon is, délen is csupán jogfosztott washingtoni és brüsszeli gyarmat marad, amilyen ma Bulgária, Románia és Magyarország is. Magyarországnak még azt sem engedték meg, hogy véghez vigye azokat az Orbán Viktor által javasolt reformokat, melyekkel megkísérelte kimenteni a gazdaságot és a polgárokat a külföldi bankok és óriáscégek karmai közül.
Mi a magyarázat arra, hogy Vajdaság az egykori legfejlettebb régióként az autonómia csökkenésével mára a fejletlen térségek sorába jutott el? Hogyan tud mindezen javítani az autonómia teljes leépítése?
– A mai tartomány területe Jugoszlávia idejében volt a legfejlettebb, melyben a szerbek ugyan nem tudták megvalósítani nemzeti érdekeiket, mégis, ez az állam mindvégig a nép szuverenitására hagyatkozott belföldi viszonylatban, s össznemzeti szuverenitásra a globális erőkkel szemben – érvényes ez a királyságra és a későbbi szocialista államberendezésre is. A termelésre, a természeti kincsek önálló kihasználására, a hazai piac védelmére törekedett. A döntések Belgrádban születtek, s nem Brüsszelben vagy Washingtonban. Ez több jogot jelentett minden egyén számára. Vajdaság autonómiájának megszüntetése a Dveri programkoncepciójának csak egy részét képezi. Maga a korpusz a népi és össznemzeti szuverenitás teljes visszaállítására vonatkozik, konkrétan arra, hogy az egyszerű polgár, a családos ember döntse el, hogyan akar élni, ne a korrumpált politikusok, külföldi bankárok és óriáscégek, melyeknek az óhajait engedelmesen teljesítik Belgrádban és Újvidéken egyaránt.
Nyitókép: A Dveri külön vitaestet szervezett a vajdasági autonómia megszüntetésének megtárgyalására
