Fehér arany a feketeföldből

Az észak-bánáti Egyházaskérre (Verbica) érkezőnek a kis falu hosszú főutcáján az egymást érő elhagyott, lepusztuló házak sora tűnik szembe, de hogy van élet a faluban, azt a kapukra ilyenkor őszelőn kiaggatott fokhagyma-zsákocskák bizonyítják. A kitartó őstermelők nem hagyják el a fekete szurkos földet, amely, ha kitartással, hozzáértéssel nyúlnak hozzá, fehér aranyat, fokhagymát terem. Az apró zsákocskák mutatják, hogy van eladó tavaszi fokhagyma. A kupecek, viszonteladók ebből az egyértelmű jelzésből tudják, hogy hová érdemes bekopogtatni a világ egyik legjobb minőségű fokhagymájáért.

Szabó István családja is régtől fogva termeli az illóolajokban gazdag, zamatos, tavaszi fokhagymát:

–  A napokban kezdtek intenzívebben érdeklődni a viszonteladók, volt nap, hogy négy-öt kupec is megfordult az udvarunkon, de csak két eurót kínáltak kilóként, ami jóval elmarad a tavalyi majdnem háromeurós átlagtól. Két és fél eurót szeretnék kapni az idei termésért, de egyelőre válogatnak, kivárnak a kereskedők. Tavaly ilyen tájban már a termésünk nagy részét eladtuk, olyan jó ára ritkán, tízévente van a fokhagymának, mint tavaly volt, de a két euró körüli ár még kifizetődőnek mondható. Aki tovább kitartja az árat, annak számolni kell azzal is, hogy a hagymafejek veszítenek a nedvességből, még hűvös helyen tartva is, egy hónap alatt tíz százalék víz elpárolog a gerezdekből – mondta Szabó gazda.

A Verbicai Tavaszi Fokhagyma Egyesületbe tömörülő termelők a múlt hét végén a faluszéli szépen zöldellő vadászlakban tartották meg a nyolcadik fokhagymafesztivált, amelyen a mindenféle fokhagymás ételkülönlegességgel, többek között hagymatortával kedveskedtek a vendégeknek. Többek között a Zentai Mezőgazdasági Szakszolgálat és a szabadkai minőségi tanúsítványokat kiállító szakintézet képviselői is jelen voltak a rendezvényen. A szakmai tapasztalat- és információcsere mellett az idei év eredményeiről, a növényvédelem aktualitásairól, valamint az árak alakulásáról is szó esett.

A gépesítés ellenére továbbra is sok kézi munkát igényel a fokhagymatermesztés. Az ültetés, a kapálás, a felszedés, a tisztítás, a csomagolás mind-mind kézi erővel történik. Az alig másfél száz lelket számláló kis faluban már nem lehet napszámosokat találni. Idén tavasszal még Feketetóról, Kanizsamonostorról, Oroszlámosról és még Csókáról is hozták a napszámosokat, ezek bejáródott bandák, akik tudják a dolgukat, és idén például már január végén megkezdték a gerezdek rakását, az ültetést a falu határában található szurkos réti fekete földbe. Vannak, akiket a bandagazda verbuvál és irányít, tárgyal a gazdákkal a munkadíjról.

Az egyesületbe való belépéstől sajnos még mindig vannak, akik ódzkodnak, pedig jó úton járunk, levédtük a termékünket, összefogva, menedzselve többet, magasabb árat tudnánk érte kapni.

A helybeli Szabó Rudolf már harminc éve termeszt tavaszi fokhagymát:

– Idén három holdon ültettem fokhagymát, a termés nem olyan kiugróan jó, mint a tavalyi, amikor az árral és a terméssel is meg lehettünk elégedve. A szárazság ellenére átlagos termést szedhettünk fel. A hozamok azért 20–25 százalékkal elmaradnak a tavalyitól. Már június elején felszedtük a hagymát, amelyből holdanként 3–3,5 tonna termett és a minősége most is kiváló. Várjuk a vevőket, de valahogy idén kivárnak, szeretnék olcsóbban megkapni a fokhagymánkat, mint tavaly. A ludasiak egyre több őszi fokhagymát termesztenek, de ez novemberig elfogy és utána már csak tavaszi fokhagyma tartható el hosszabb ideig, akár februárig is. Újabban már nemcsak kínai, hanem a közelebbi és olcsó albán fokhagyma is megjelent a hazai piacon, ami számunkra nem kedvez.

A több mint 20 termelőt tömörítő Verbicai Tavaszi Fokhagyma Egyesületbe hosszú és kitartó munkával és nem kis anyagi ráfordítással sikerült levédetni a verbicai tavaszi fokhagyma néven a falu határában termelt fokhagymát.

– A csókai önkormányzat, a tartományi mezőgazdasági titkárság és a minisztérium segítsége nélkül egyedül nem tudtuk volna kivitelezni a tavaszi fokhagyma költséges bevizsgáltatását, a minden részletre kiterjedő elaborátum kidolgozását, ami most már útmutató minden termelő számára, hogy mihez tartsa magát a fokhagyma termesztésekor, hogy elismerjék és földrajzi eredetigazolással lássák el a termését.

Vannak, akik öt-hat holdon is termesztenek fokhagymát, én munkaviszonyban vagyok Csókán és emellett három holdon termesztek fokhagymát. A földrajzi eredetigazolással ellátott védett márkanév egyelőre nem jelent különösebb előnyt, többletjövedelmet sem hoz, de bízunk benne, hogy az igényes fogyasztók felismerik a minőséget és a készülő védjegy alapján felismerik és megkülönböztetik az olcsó távol-keleti meg egyéb forrásokból származó silány portékától.

A falu körüli rétek szurkos feketeföldjében termesztett fokhagymának nincs párja, ezt bizonyítják a laboratóriumi elemzések, amikre a fokhagyma földrajzi eredetének igazolásához, a brend megszerzéséhez volt szükség. A védjegy megszerzéséhez a termesztés minden lépése a vetéstől a betakarításig és tárolásig ellenőrzött körülmények között kell, hogy történjen. Szerződésünk van az Organic Controll nevű céggel, amely végigkíséri a termelésünket és utána adja ki a minőségi tanúsítványt a termék, a brend eredetiségéről.

Úgy néz ki, hogy még idén sem lesz hasznunk a levédett verbicai tavaszi foghagymából. Addig nem is lesz, amíg a védjegyünket nem fogják ellenőrizni a kereskedelemben, hogy amit a boltos árul, ahhoz a hagymához hogyan és honnan jutott hozzá – mondta Kószó Róbert, az egyesület egyik alapító tagja, aki reményét fejezte ki, hogy néhány éven belül a piac elismeri a verbicai tavaszi fokhagymát és eljön az a nap, amikor a termelők is belátják, hogy szervezetten kell értékesíteni a minőségi, levédett terméküket.

A fokhagymafesztiválon ott volt a minőségi tanúsítvány kiadásához szükséges ellenőrzést végző szabadkai szakintézet igazgatója, Nenad Novaković is:

–  Minden érdekelt hagymatermelőhöz ellátogatunk, aki szeretné megkapni a földrajzi eredetigazolást. Ellenőrizzük, hogy hol, hogyan, milyen technológiával, milyen vegyszerek és műtrágya alkalmazásával termesztették a fokhagymát. Az egyesületbe tömörült termelők egy hónapon belül megkaphatják az igazolást, amennyiben eleget tettek a termelést szabályozó minőségi feltételeknek.

A hazai piac sajnos még mindig nem kellően értékeli az eredetigazolással ellátott minőségi termékeket, amelyekből emiatt még csak 5-6 van a hazai piacon. Ilyen például a futaki káposzta, az ariljei málna vagy a Fruška Gora-i hársméz. A védjeggyel, hologramos zárjeggyel ellátott termék szavatolja a minőséget, de a vásárlók zöme mégis gyakran a kevésbé minőségi, olcsó árut választja. Még várni kell arra, hogy az áruházláncok polcairól a vevők nagyobb hányada válassza a valamivel drágább, de földrajzi eredetigazolással ellátott minőségi termékeket. A polcokra kerülő fokhagyma eredetének az ellenőrzése nélkül bárki ráfoghatja, hogy az ő hagymája is Egyházaskér határában termett. Amíg nem lesz szigorú ellenőrzés, addig a fokhagymapiacon sem lesz rend, és az egyházaskéri tavaszi fokhagymáról a viszonteladók fölözik le a hasznot – mondta a  szakintézet igazgatója.