Szerbiai látogatásának második napján Johannes Hahn, az Európai Unió bővítési és szomszédságpolitikai biztosa részt vett a Nyugat-balkáni Stratégia – Az uniós csatlakozás útjának megnyitása elnevezésű belgrádi tanácskozáson, majd a későbbiekben több ellenzéki politikai párt képviselőjével is találkozott. A szóban forgó rendezvények végkicsengése ugyanaz volt: az EU számít a nyugat-balkáni térség országaira, mivel álláspontja szerint az európai országok közössége nem lehet teljes ezek nélkül az államok nélkül, ezért támogatja az országok átalakulásának folyamatát, ugyanakkor a csatlakozás időpontja kizárólag a csatlakozni kívánó államoktól függ.
NEM BIANKÓ CSEKK
Az Európai Bizottság kedden elfogadott nyugat-balkáni bővítési stratégiája útmutatóul szolgál a térség országainak, az EU javaslati jelleggel időkeretet vázolt fel ezeknek az államoknak a számára, ugyanakkor utóbbit nem vésték kőbe, vagyis az időkeret nem azt jelenti, hogy Szerbia ölbe tett kézzel várhatja 2025 eljövetelét – emelte ki felszólalásában Hahn a belgrádi tanácskozáson. Mint hozzátette, a stratégia nem biankó felhatalmazás vagy biankó csekk, hiszen ha Szerbia nem hajtja végre a szükséges reformokat, nem haladhat előre az EU felé vezető úton. Ha Szerbia 2025-ben csatlakozni kíván az EU-hoz, 2023-ig be kell fejeznie a csatlakozás folyamatát – nyomatékosította Hahn. A most elfogadott stratégia esélyt jelenthet a reformok felgyorsítására, lendületet adhat az eddigi folyamatoknak – hallhatták az egybegyűltek.
A szükséges reformok közül Hahn a joguralom területén elvégzendő feladatokat emelte ki, aláhúzván, hogy az EU alapjainak egyike a joguralom, illetve annak tiszteletben tartása.
– A térség országainak azzal is érdemes tisztában lenniük, hogy nem elég, ha reformokat foganatosítanak a joguralom területén, az alkalmazásuk sem maradhat el. Nem elegendő, ha az országokban meghozzák a szükséges törvényeket. A joguralom erősítése az országok érdemi átalakulását jelenti. A nyugat-balkáni országok fontos útkereszteződéshez érkeztek el. Szerbia és a többi ország innen akkor folytathatja útját, ha elkezdik megoldani sarkalatos problémáikat. Elsősorban az intézmények erősítésére van szükség, több területen is. Szerbiának tettekkel kell bizonyítania, hogy komolyan áll hozzá a reformokhoz, az EU-nak pedig a terepen kell megbizonyosodnia arról, hogy a dolgok változnak. Az EU akkor vesz fel köreibe újabb tagállamokat, ha azt minden egyes tagállama támogatja – taglalta Hahn.
A Belgrád és Pristina közötti párbeszéddel kapcsolatban a bővítési biztos elsősorban a majdani, jogilag kötelező erejű megállapodásról értekezett. Szavai szerint az EU-nak egyelőre semmilyen konkrét elvárása nincsen a majdani megállapodás tartalmával kapcsolatban, egyelőre senki nem szabott meg olyan feltételt, hogy Szerbiának ebben el kell ismernie Koszovó államiságát, minden attól függ, hogy milyen irányban folytatódik a dialógus. Az EU annyit vár el, hogy a felek a párbeszéd folytatásában rendezzék kapcsolataikat, találjanak választ a nyitott kérdésekre, majd végül írják alá a szóban forgó megállapodást, hiszen az EU, okulva korábbi tévedéseiből, nem óhajt megoldatlan bilaterális problémákat importálni. Hahn a folytatásban cáfolta, hogy az EU 2019 végéig várja el a megállapodás aláírását, ennek megtörténte legkésőbb közvetlenül a csatlakozás előtt esedékes.
A bővítési biztos arra is felhívta a figyelmet, hogy Szerbiának nem szabad kizárólag a Belgrád–Pristina-párbeszédre összpontosítania, hiszen a csatlakozásnak a dialógus sikeressége csupán egyik feltétele.
Hahn végezetül a szerbiai médiumok helyzetére is kitért, annak a véleményének adván hangot, hogy a hiányosságok elsősorban nem a politikai, hanem a rossz gazdasági helyzettel hozhatók összefüggésbe. Értékelése szerint a médiumok finanszírozását úgy kellene megszervezni, hogy az lehetővé tegye független működésüket és szavatolja az objektív újságírást.
BŰNSZERVEZETNEK NEVEZTÉK A HATALMAT
Hahn és az ellenzék találkozóján Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt elnöke, Boris Tadić, a Szociáldemokrata Párt, Dragan Šutanovac, a Demokrata Párt, Saša Janković, a Szabad Polgárok Mozgalmának, Zoran Živković, az Új Párt, Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke és Nikola Jovanović, a Néppárt képviselője vettek részt. A felek elsősorban a nyugat-balkáni bővítési stratégiát, a Szerbiára váró feladatokat, a joguralom, a sajtószabadság és Oliver Ivanović koszovói szerb politikus meggyilkolásának a témáját járták körbe.
Čedomir Jovanović értékelése szerint Szerbiának mielőbb közös nevezőre kell jutnia Koszovóval, hozzájárulnia Bosznia-Hercegovina stabilitásának az erősítéséhez és felgyorsítania a gazdasági reformokat.
Živković a hatalmi tisztségeket betöltő személyek őszinteségével kapcsolatos aggodalmának adott hangot. Mint kifejtette, Hahnnak és az EU szerbiai küldöttségének érdemes tisztában lennie azzal, hogy a hatalom képviselői hazudnak. Egyet gondolnak, mást tesznek és harmadikat mondanak – nyomatékosította Živković, aki szerint a Szerb Haladó Párt valóságos bűnszervezet. Ezzel a megállapítással Tadić is egyetértett, kiemelvén, hogy a politikai elitet szoros szálak fűzik a szervezett bűnbandákhoz.
Šutanovac a reformok üteme miatt marasztalta el a hatalmat. Értékelése szerint Szerbia csupán vánszorog az EU felé vezető úton.