A magyarországi rockfesztiválra már sötétedéskor robogsz be a szűkös kombival, a lassan görcsbe ránduló végtagokat feszegetve az utastérben.
Jó reggelt
Az utóbbi egy-két évtized top témája véleményem szerint a globális felmelegedés. Kutatásokat, konferenciákat szerveznek a témával kapcsolatban, különböző teóriákat gyártanak, amelyek igyekeznek megmagyarázni a jelenséget.
Megnyilatkozásai alapján Szerbia első emberét már régóta nem (mindig) lehet komolyan venni. Időnként a hazai vagy a külföldi közösség számára megfogalmazott szavai megmosolyogtatják, rosszabb esetben felháborítják az embereket.
„Végre pihenhetek” – gondoltam naivan, miután az ápoló a sürgősségin begipszelte a törött kezem. A meghökkentőnek tűnő öröm csak néhány percig tartott, mert rögtön hozzá is tették, ha nem forr rendesen össze a kézközépcsont, újra eltörik, és fémmel rögzítik.
A cinegének köztudottan nincsen cipője. Mert a varga – nagyurak kegyeit és nyilván pénzét keresve – a kis akárki fiát elhanyagolta.
Nemrégiben olvastam egy cikket, amelyben olyan tárgyakat soroltak fel, amelyek az elmúlt évtizedekben a mindennapjaink részét képezték, ma már viszont szinte senki sem használja őket, gyorsan eltűntek az életünkből.