Jó reggelt

Bort, búzát, békességet! Bőséget, egészséget, jókedvet, békét kívántak egymásnak régen, és valószínűleg hittek is a kimondott szó erejében.

Vannak emberek, akik ugyan nem büszkélkedhetnek figyelemre méltó tulajdonságokkal, s habár ezt ők nem „érzik”, elsősorban harsányságukkal igyekeznek magukra vonni a figyelmet. Ezt a jelenséget minden bizonnyal sokan tapasztalják.

Az apámmal már évek óta azon morfondírozunk, hogyan lehet a tojás neve tojás. Merthogy a tojás az maga a folyamat, a végterméke ennek a folyamatnak a tojat.

Az év vége slágertermékei minden bizonnyal a naptárak. Ezek között van falra akasztható, vízszintes és függőleges, névnapos és nem névnapos, asztalra helyezhető, olyan, amelyiknél a hét hétfőn kezdődik, és olyan is, amely valami furcsa oknál fogva a vasárnapokat helyezi az első helyre.

Rendszeres napi körutamat jártam a város zöldségpiacán. Mellette, ideiglenesen ünnepi bazár működik, körötte rengeteg vágott és töves fenyő, középütt tarka standok.

Évek óta sorjáznak a hivatalos bejelentések arról, hogy éppen mit nem tanácsos vagy szabad enni, mert a (tudományosan) megbélyegzett táplálékok egészségtelenek, sőt akár halálos kórokat is előidézhetnek. Október végén a feldolgozott és füstöléssel tartósított vörös húsokkal ijesztett rá az ENSZ egészségügyi szervezete a népekre.