Ha egyetlen szóval kellene jellemezni az idei Frankfurti Könyvvásárt, akkor az átfedések lenne az első szó, amely az eszembe jut. Tizenöt évvel ezelőtt, amikor Magyarország volt a Schwerpunktland, valószínűtlen lett volna, hogy a slam poetry színpadot kapjon egy fél délutánra, méghozzá olyan témával, mint a Star Wars, ezt szintén a komolytalanabb műfajokhoz szokták sorolni.
Jó reggelt
Esik. Ha állunk, buszra várunk, vagy átmegyünk az utcán, ugyanaz történik.
Egy településen, városban nemcsak attól érezzük jól magunkat, ha a közterek tiszták, rendezettek, a házak homlokzata nem omlik a nyakunkba, hanem visszaköszön róluk a történelem, de attól is, melyik utca, tér milyen nevet visel.
Orvosom a közelmúltban Omega–3-at javasolt a már szedett vérnyomásgyógyszerek mellé, a szívműködés segítésére. A gyógyszertárban meg is néztem a különböző készítményeket, de mivel nem nagyon értek hozzá, az egyik olcsóbbat választottam, de azért még így sem volt olcsó.
Október van, sokszínűségével kiemelkedik az őszi hónapok közül. Az idő ilyenkor már kicsit hűvösebb, hullnak a fákról a pirosas, sárgás, barnás a fallevek, amelyek beborítják a tájat.
Arra kellett rájönnöm, hogy az utóbbi 8 évben mindig rohanásban vagyok. Az egyetemen ez úgy nézett ki, hogy akkor is stressz hatása alatt voltam, ha éppen felelősségem teljes tudatában feküdtem vissza a meleg ágyba ahelyett, hogy bemenjek a reggeli előadásra ruszin nyelvből.