Március a tavasz első hónapja. A paraszti életben a mezőgazdasági munkálatok kezdetének az ideje. Fontos hónapja volt a régi idők emberének, talán éppen ezért fűződik hozzá sok időjáráshoz kapcsolódó megfigyelés és jóslás. Elég, ha csupán a „Sándor, József, Benedek, zsákban hozza a meleget” népi mondókára gondolunk.
Ugyanakkor március a húsvéti nagyböjt hónapja is. Ekkor tilos a vigadalom, a nagy ünneplések, a húsos ételek fogyasztása. Régen még a mindennap használatos edényeket is eltették, és külön fazékban vajjal főztek. Én még hallottam öreganyámtól a negyvenölésről, ami azt jelentette, hogy negyven napig naponta csak egyszer evett, a hús pedig teljesen kimaradt erre az időszakra a táplálkozásából.
A több emberöltőnyi megfigyeléseknek igazságértékük van. Még akkor is így van ez, ha néha megcsúfolja a tapasztalatot a mai kor, az időjárás vagy a divatos trendek.
Itt van mindjárt Gergely napja (március 12.), amely egykor a diákság ünnepe volt. Eredete az 1500-as évekre nyúlik vissza, és az iskolaév lezárását jelentette, hiszen kezdődött a mezőgazdasági munka! Sándor napja (március 18.) az első fagymentes napnak számított, sok helyütt ilyenkor vetették a zabot. József napján (március 19.) szólalnak meg a madarak, és a szivárványos ég jó búzatermést jósol. Benedek napja (március 21.) pedig a tavasz hivatalos kezdete. Ekkor duggatták a fokhagymát, mert hittek abban, hogy így csodatevő hatása lesz.
