Gyász és együttérzés.
A brüsszeli terrortámadások színhelyén, az áldozatokra emlékezve, emberek százai helyezték el virágaikat, mécseseiket az együttérzés és gyász jeléül. A spontán részvétnyilvánítók között voltak emberjogi aktivisták, a menekültek jogaiért aggódó jogászegyletek küldöttségei, emberjogi publicisták, továbbá több migránsbarát civil szervezet képviselői is, akik korábbi nyilatkozataikban diszkrimináció, gyűlöletbeszéd és kirekesztés miatt marasztalták el az európai értékeket oltalmazni szándékozó közösségeket. Az említett részvétnyilvánítók hideg, esős időben méltóságteljesen hajtottak fejet az áldozatok emléke előtt, részvétüket fejezték ki az áldozatok hozzátartozóinak, majd különgéppel utaztak haza.
Valami megülte a gyomromat. Nehéz éjszakám volt, nem tudok szabadulni a fent elmondott nyomasztó álomtól.
Míg a diktatúrában, ahol az egyénnek semmit sem szabad, az ő tudta nélkül minden megtörténhet, addig a demokráciában, ahol az egyénnek mindent szabad, az ő tudta nélkül semmi sem történhet meg. Nagy dolog a demokrácia, benne mindenki egyenlő. A gyilkosnak is annyi joga van, mint az áldozatnak. Sőt.
