A húsvét létrejötte előtt az európai kultúrák eredetileg a fény újjászületését, a tavaszi napéjegyenlőséget, a termékenységet és a természet újjáéledését ünnepelték az évnek ebben az időszakában. Aztán az intézményesített kereszténység jól ráérzett és ide helyezte a húsvétot. A párhuzam nyilvánvaló: a fény Jézus újjászületése, feltámadása. Szóval, egy régi ünnepet új tartalommal töltöttek fel, de azért nyomaiban ma is ott van még a régi emléke is. Lásd nyúl, tojás, ami mindkettő termékenységi szimbólum. Aztán a világ változott tovább, és egyre kevesebb szerepet kapott a húsvéti böjt, a testi-lelki megtisztulás, Jézus feltámadása. A hangsúly az ajándékozásra, a csokinyuszira, a tormára, a sonkára, a tojásra és a locsolkodásra helyeződött. Mondhatni, a húsvét kicsit felhígult, de a legújabb próbálkozás már megrémít: húsvét, mint kampányeszköz. Kicsiny falum templomába látogattak egy párt más vallású, magas rangú politikusai a húsvéti misére. Most mit mondjak? Tudom, hogy egy hónap múlva választás, de azért ezt nem kellene. Ünnepelje mindenki olyan lelki mélységben a húsvétot, amilyenben jól esik neki, de a politika mocskát tartsuk távol az ünnepektől.
