Az ember olykor megdöbben, ha a kapzsiság kirívó példáiról hall. Vannak azonban határok, amelyeket még a leginkább pénzéhesek is csak elvétve hágnak át. Ezeken a határokon túl találhatók azok az emberek és emberpalánták, akiket a jó Isten – nagyon finoman szólva – korlátozott értelemmel büntetett meg. Őket (régen) még a primitív afrikai törzsek is tisztelték, mert hitük szerint nem volt szabad bántani azokat, akiknek a lelkét Allah magához szólította.
Persze, sajnálatos módon, bőven akadnak ellenpéldák is. Mint az a fiatalember, aki alig nagykorú létére nem tud sem írni, sem számolni, és a pénz értékét sem ismeri.
Az őt ismerők mondják, hogy a munkából hazaérve az első dolga az alapos tisztálkodás. Akik olykor felveszik alkalmi munkára, csak dicsérik a szorgalmát, állhatatosságát. Ezért nagyobb részük éppúgy megfizeti, mint minden más napszámost.
Éppen ezért volt elkeserítően megdöbbentő hallani, hogy az egyik „munkaadója” este tíz és húsz dinárosokkal fizette ki, hogy ránézésre sok pénznek tűnjön az összeg. Pedig alig volt több kétszáz dinárnál. Egy egész napi munkáért.
Lelke rajta!
