Akármennyire is zűrzavarosan, gyötrelmesen alakulnak az ünnepek, mégis van valami jó abban, ha elrugaszkodhatunk a hétköznapoktól. A tanulók általában még jobban élvezik, mert a téli szünet idején legalább az iskolai kötelezettségekre nem kell gondolniuk. Amikor pedig vége van a szünidőnek, minden visszatérhet a régi kerékvágásba. Ezt azok élik meg a legjobban, akik szerint az ünnepek csak felborítják a hétköznapok megszokott ritmusát, számukra a téli szünet vége azért nagyszerű, mert a gyerek legalább nem unatkozik otthon. Miután tehát minden újra a megszokott lesz, az új év új kihívásai kerülnek előtérbe. Tekintettel a nem épp fényes helyzetre, sokan félve néznek az új év elé. Kezdetnek máris árnövekedésekkel számolhatunk, ami még ködösebbé és kiszámíthatatlanná teszi az előttünk álló évet. Ami még várható, az a járvány. Szinte biztos, hogy a családból valakit megfertőz, aki hazaviszi a munkahelyéről vagy az iskolából. Legalább az idő lehetne kellemes... A télkedvelők arra panaszkodnak, hogy már a tél sem igazi, a borús, hideg, esős időből pedig már mindenkinek elege van, senki sem szereti igazán. Ráadásul még előttünk a február, a legrövidebb, mégis leghosszabb hónap, amikor karnyújtásnyira a tavasz, de mintha soha sem akarna eljönni. Ebben segíthet a farsangi időszak. Ezúttal, remélhetőleg, sikerül rendesen elűzni a telet, hogy ne jusson eszébe tavasszal is visszatérni. Hátha a tavasz hoz jókedvet a megfáradt embereknek.
