Horgoson, ameddig a szem ellát, mindenütt bevándorlók. A parkokban pihennek, a boltokban vásárolnak, akik már ott vannak, s folyamatosan érkeznek az újabbak. Autóbuszokkal, taxikkal.
A helybeliek szerint naponta 35-40 autóbusz érkezik, amelyeken kizárólak a menekülők utaznak. Nem sokáig tartózkodnak a határhoz közeli faluban, mielőbb megindulnak Magyarország felé. Már Görögországban tudják, hogy ide kell jönni, mert a vasúti síneken nincs drótkerítés, ott át lehet menni.
Ottjártamkor tömött sorokban, százával meneteltek a határ felé. Tévéfelvételt akartunk készíteni a nagy vonulásról. Nyilván arról is, ahogyan a síneken mennek. De nem lehetett. A falu szélén posztoló rendőr azt mondta, ha bekapcsoljuk a kamerát, akkor előállítanak bennünket. Kérdeztük, meddig tart a határövezet, ahol nem lehet forgatni. Azt válaszolta, az már nincs, amióta a katonaság nem őrzi a határt, azóta nincs határsáv.
Nincs mese, engedélyt kell kérni a minisztériumtól a forgatáshoz, tudomásul vettük. Nincs is ezzel gond, csak úgy feltűnt, hogy nekünk nem szabad a sínekre menni dolgozni, a keletiek ezrei meg papírok meg minden nélkül büntetlenül vonulhatnak ugyanott.
Hogy is van ez?
