Itthon van a régen Budapestre szakadt haverom, aki arra panaszkodik, hogy a multinacionális cégben, ahol dolgozik, nagy a fejetlenség, s annyira kimerült már az elmúlt évek során, hogy komolyan gondolkodik azon, felmond a munkahelyén.
Ahogy látom, szeretne már egy kicsit itthon lenni, de nagy kételyei vannak Szerbia kapcsán, ezen belül is Zentával van baja, mert ő csak azt látja, hogy tömegesen vándorolnak ki az emberek, s szerinte ez azt mutatja, nincs munkalehetőség a Tisza-parti városkában.
Ezen következtetése kapcsán elmondtam neki, nem hogy munkanélküliség van itt, hanem lassan inkább munkaerőhiány mutatkozik. Számos vállalkozó ismerősöm erősítette meg ezt. Egyszerűen nem találnak dolgozni akaró személyeket, ugyanis mindenki szeme előtt a Nyugaton több ezer eurót kínáló lehetőség lebeg, s senki sem akar az itt szolidnak számító fizetésért dolgozni.
Hogy ebből végül mi lesz, nem tudom. Mindenesetre megnyugtattam a diplomás haveromat, hogy ha akar, megélhetést biztosító fizetést itt is kap.
