Élek-halok a füstölt kolbászért, valamint a füstölt és pácolt sonkáért, szalonnáért. Ezért először felháborodtam és rossz viccnek tartottam az Egészségügyi Világszervezet (WHO) bejelentését, majd nem sokkal később már jót nevettem az egészen. A WHO szerint ugyanis a szalonna, a sonka és a kolbász is ugyanolyan mértékben rákkeltő, mint a cigaretta. A pácolt és feldolgozott húsok pedig az azbeszttel, az arzénnal, az alkohollal és a dohánnyal kerültek egy kategóriába a rák kialakulásának kockázatát tekintve. A tudományos megalapozottsága ellenére is komolytalannak tartottam a bejelentést, akárcsak több ismerősöm, akik azzal viccelődtek a közösségi oldalon, hogy felhívásokat osztottak meg, amelyben felajánlották az egészségüket féltő embereknek, hogy szívesen elszállítják tőlük „megsemmisítésre” a rákkeltő szalonnát és kolbászt. Ennek ellenére mégis úgy gondolom, hogy a húsfogyasztó embereknek tényleg van miért aggódniuk az egészségük érdekében, mert szerintem az óriási farmokon nevelt disznók húsa nem tartozik az egészséges élelmiszerek közé. Ezért szerintem nem a pácolt és a feldolgozott húsok rákkeltő hatásaitól kellene félteni az embereket, hanem a természetellenes körülmények között, szűk területen, beton és vasrácsok között nevelt állatok húsának a fogyasztásától. Ezek az állatok minden természetes környezettől, anyagtól és tápláléktól el vannak zárva. Gyakorlatilag olyan biorobotok, amelyeket mesterségesen szaporítanak, mesterségesen táplálnak, különféle mesterségesen előállított takarmánnyal.
