Nagyon szeretem a sült gesztenyét, amit nálunk minden ősszel a park közepén lévő fagylaltozója mellett süt már évtizedek óta a goranac fagylaltos. Ott helyben árusítja a meleg és illatos gesztenyét, amit papírzacskóba csomagol. Gyerekkorom óta nála vásároltam a sült gesztenyét. Bár régebben többször vettem, mostanság azonban drágállottam, és ezért csak ritkán álltam meg nála, azt is inkább csak nosztalgiából. Az egyik nap aztán meglepett a feleségem, aki egy zacskó édes gesztenyével állított haza a boltból, és azt mondta, hogy most gesztenyét sütünk. A gesztenye héját előbb egy helyen bevagdosta, majd vízben áztatta bő egy órán át, végül betette a villanysparherd sütőjébe, ahol 200 Celsius-fokon bő fél óráig sütötte. Az eredmény mennyei volt, finom omlós sült gesztenye, amelyről könnyedén lejött a héja is. Nekem sokkal jobban ízlett, mint a fagylaltos sütötte gesztenye, amely olykor kormos és égett is volt. Ezt bárki elkészítheti otthon is, és nem mellékesen jóval olcsóbban, mintha sült gesztenyét vásárolna, hiszen a nyers gesztenyét valamivel több mint kétszáz dinárért szinte bármelyik boltban megkaphatja.
