Napok óta lépni sem lehet Szabadkán. Mintha nem is lenne munkaidő, mindenki az utcán van, rengeteg az autós, csak araszolva haladnak és nagyon sok a gyalogos. Sok helyen egyszerűen nem tudnak a nyitott lámpánál átérni a másik oldalra. Mintha egyszerre bolydult volna fel a város. Nem is karok hinni a szememnek, hogy ez netán a karácsonyi bevásárlás lenne? A korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy Szabadkán mindenki az utolsó napon vásárol.
Barátaimnál a nagy nyüzsgés helyett igazi családi készülődést láttam: a szekrényeken alkalmi rácsokon száradtak a narancs, citrom és almakarikák, amivel majd a karácsonyfát díszítik. Az asztalt körül ülve pedig a gyerekektől a holtfáradt szülőkig mindenki diót tisztított. A meleg szobában az igényesen, saját kezűleg elkészített adventi koszorú békességet és nyugalom árasztott.
Ez az adventi készülődés és nem a kinti tumultus, a sok autó, a rengeteg gyalogos. Nem a pénz, a vásárlás, a rohanás jelenti a felkészülést a karácsonyra, hanem a száradó gyümölcskarikák, a készülő zserbó és az adventi gyertyák fényessége meg melege.
Vissza kellene találni ezekhez az értékekhez.
