A napokban könyvet akartunk venni a feleségemmel. Igényes, magyar nyelvű gyermekkönyvet. Sikertelenül. Óbecsén nem találtunk megfelelőt, Adán már huzamosabb ideje nem lehet ilyet kapni, Zentán pedig újabban nem lehet, mert bezárt a városháza alatti könyvesbolt, miután a tulajdonos házaspár külföldre távozott. A könyv hiánya miatti csalódottságtól sokkal nagyobb volt a döbbenet, amelyet a feleségemmel éreztünk. A döbbenet amiatt, hogy a Tisza mentén üzletben legközelebb jóformán csak Szegeden lehet igényes, magyar nyelvű gyerekkönyvet kapni. Ez errefelé hiánycikk, de a felnőtteknek való könyvekkel szinte ugyanez a helyzet. Az internetes könyvesboltok nem vonzanak, mert szerintem könyvet csak úgy tud választani az ember, ha azt kézbe veszi, belelapoz, és közben megérzi a könyv hamisíthatatlan illatát is. Mindenestre elszomorító, hogy a szülőföldünkön ezt sem mi, sem a gyerekeink nem tehetik meg. Szülőként számomra még elkeserítőbb, hogy a gyerekeimnek nem tudok olyan magyar nyelvű könyvet vásárolni, amellyel az anyanyelvűk megbecsülésére, a helyes beszédre és írásra, valamint nem utolsósorban az olvasás és a könyv szeretetére nevelhetném őket. Ehhez a könyv nélkülözhetetlen, ahogyan ahhoz is, hogy művelt és jó magyar emberekké váljanak. Szerencsére mindig akad egy-egy mentsvár. Ez esetben egy nem egy hely, hanem egy személy, mégpedig egy piaci könyvárus, aki árul a helyi piacon is. A standján sokféle könyv megtalálható minden korosztály számára, és nála lehet könyvet is rendelni. Korábban is elég sok könyvet vettem az árustól, de ezután valószínűleg csak nála fogok vásárolni.
