Lassan tényleg lehűl az idő és elő kell venni az őszitéli holmikat. A rettenetes nyári hőhullámok és izzasztós napok után nem is árt egy kis felfrissülés. Titkon azért sokan talán abban reménykednek, hogy egy-két hétig még langyos, kellemes idő lesz. Legalább napközben. Este meg már minek a meleg ruha, be lehet bújni az ágyba abban bízva, hogy holnap ismét szép, napsütéses reggelre ébrednek. Mások azonban hitetlenkedve fogadják a kedvezőnek tűnő időjárás-jelentést, sőt abból indulnak ki, hogy hamarosan jócskán lehűl a levegő, ezért az önámítás helyett jobb felkészülni a hidegebb napokra. Ezért inkább számolgatnak egy kicsit. Megpróbálják eldönteni, hogy a családból kinek kell ruhát, lábbelit, miegyebet venni. Nem könnyű dolog, hiszen ilyenkor gyakran arról is dönteni kell, hogy ki ne kapjon semmit. Azon egyszerű oknál fogva, hogy nincs annyi pénz a családi kasszában, amiből meg lehetne vásárolni még egy új kabátot, esetleg egy pár új cipőt. A beszerzésből „kirekesztettek” ebben az esetben kénytelenek beérni a régi holmival. Jobb híján duzzoghatnak, rosszabb esetben didereghetnek. Nem tudni, hányan vannak az országban, de biztos nem kevesen. Pedig még egy is sok lenne belőlük.
