Úgy tűnik, egyre több áldozat szánja el magát, hogy feljelentse bántalmazóját, hiszen az elmúlt egy évben, amióta hatályban van a családon belüli erőszak elleni törvény, az igazságügyi minisztérium adatai szerint több mint 40 ezer esetben jártak el az illetékesek, a bíróságok mintegy 14 ezer esetben rendeltek el sürgős intézkedést. Az új intézkedések és törvényi előírások ellenére még mindig nagyon magas a családon belüli erőszak áldozatainak száma. Sőt egyre többször végződik tragédiával.
Arról, hogy milyen előrelépés tapasztalható a családon belüli erőszak megfékezésében a törvény egy évvel ezelőtti hatályba lépése óta, illetve milyen hiányosságok fedezhetők fel a megelőzés folyamatában, Kovács Elvirával, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőjével, az emberi-, kisebbségjogi és nemek közötti egyenjogúsággal foglalkozó, valamint a gyermekjogi parlamenti bizottság tagjával beszélgettünk.
– Hivatalos jelentés a törvény alkalmazásáról, illetve annak pozitív, negatív oldalairól, nincs – mutatott rá Kovács Elvira. Folyatta: – Szerbia az elsők között ratifikálta az Európa Tanács Isztambuli egyezményét, ami a családon belüli erőszak, illetve a nők elleni erőszak megfékezésére vonatkozik. Ennek kapcsán a napokban volt egy kormányülés, ahol a koordinációs testület javaslatára elfogadtak egy jelentést, ami még nem elérhető, de ebből a jelentésből látszik majd az is, hogy a törvény alkalmazása milyen eredményeket hozott. Az Autonóm Női Központ belgrádi civil szervezet januártól márciusig terjedő, negyedéves jelentése szerint a törvény alkalmazása részben meghozta a várt eredményeket – emelte ki a parlamenti képviselő, majd részletezve elmondta, havonta mintegy kétezer új bejelentés érkezik. Most már az illetékes szervek, a rendőrség és az ügyészség is gyakrabban alkalmazza a sürgősségi intézkedéseket, amikor bizonyos időre megszakítják a kapcsolatot az áldozat és az erőszaktevő között, illetve olykor kilakoltatják az elkövetőt az otthonából.
– A törvény célja megakadályozni a családon belüli erőszak megismétlését, így megelőzési intézkedéseket irányoz elő, melyek értelmében az illetékes szerveknek személyre szabott tervet kellene elkészíteniük, külön kell foglalkozniuk az áldozattal. Noha a törvény ezt előírja, még mindig nagyon ritkán alkalmazzák. Még mindig nagyon kevés személyre szabott terv készül. Az az eredeti elképzelés, hogy minden intézmény, amely részt vesz a probléma megoldásában, vagyis a rendőrségtől kezdve a szociális központon, az ügyészségen, az egészségügyi intézményeken át, egészen a bíróságig, az intézmények képviselőinek 15 naponta kellene találkozniuk, amikor megvitatják az ügyet, beszélgetnek az áldozattal vagy azokkal a civil szervezetekkel, akik segítik az áldozatot. A helyzet önkormányzattól önkormányzatig változó. Vannak olyan települések, ahol nem tartják meg ezt a 15 naponkénti találkozót. Hogy miért van ez így? Szerintem azért, mert bár az új törvény alkalmazása óta nagyon sokan átestek különféle képzéseken, nincs elég tapasztalatuk. A rendőrök is érzékenyebbek már a téma iránt, de még mindig nincsenek elegen. Persze a civil szervezetek is panaszkodnak, hogy nem engedik őket közel, vagy nem hívják meg őket ezekre a koordinációs testületi ülésekre – mondta. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezt ő nem látja olyan nagy problémának, hiszen ezeken a hiányosságokon lehet változtatni. Pozitív jelenségnek tekinti, hogy az áldozatok egyre erősebb támogatást kapnak.
– Történt ugyan előrelépés, de továbbra is nagyon magas azoknak a száma, akik családon belüli erőszak áldozataivá váltak. Május végéig annyi nő halt meg, mint az egész elmúlt évben. Ez lesújtó – mutatott rá Kovács Elvira, és többek között azt is elmondta, lehet, hogy ebben közrejátszik az is, hogy a rendőrök fellépése nem elég határozott a feljelentéseknél, néha az áldozatok is elkövetőként tűnnek fel, vagy az elkövetők úgy indokolják az erőszakos fellépést, hogy az áldozat maga provokálta ki.
– Még mindig nem készült el egy központi nyilvántartás, ami egy helyre gyűjtené a családon belüli erőszak eseteit, és ahol figyelemmel lehetne kísérni, hogy egyik-másik eset hogyan zárult le. A jelenlegi információk alapján nem lehet követni az esetek alakulását. De ha azt vesszük figyelembe, hogy havonta 2000 új bejelentés érkezik, nekem úgy tűnik, még mindig nagyon kevés eset kerül a bíróságra – mondta Kovács Elvira.
