Tavaly december második felében az egy héttel korábban megalakult Magyar Nemzeti Tanács megválasztotta Végrehajtó Bizottságának új összetételét. Az MNT végrehajtó szervének elnöke és négy tagja van, ők a Tanácsnak és elnökének felelősek tevékenységükért. Sárközi István, a Végrehajtó Bizottság elnöke (a felvételen) az elmúlt másfél hónap munkájáról, a tervekről, valamint az MNT intézményrendszerének erőnlétéről nyilatkozott lapunknak.
Mi határozta meg a megválasztásától az idáig eltelt időszakban a Végrehajtó Bizottság munkáját?
– A Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottsága 2022. december 23-án alakult meg. Eddig összesen 7 ülést tartott, 5 rendes, 1 elektronikus és 1 rendkívüli ülést.
A legfontosabb napirendi pontok közül a következőket emelném ki: a Magyar Nemzeti Tanács 2023. évi költségvetése javaslatának meghozatala; a Vackor Magyar Iskoláskor Előtti Nevelő- és Gyakorlóintézmény 2023. évi pénzügyi tervének megvitatása; döntések a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet 2023. évi munkatervének és pénzügyi tervének véleményezése, valamint alapszabályа módosításának és kiegészítésének véleményezése kapcsán; döntések a Szabadkai Gyermekszínház, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, az Újvidéki Színház és a Zentai Magyar Kamaraszínház igazgatóválasztási eljárásai kapcsán; a Vajdasági Birkózóakadémia Alapítvány 2023. évi pénzügyi tervének és munkaprogramjának, valamint a Pannónia Alapítvány 2022. évi munka- és pénzügyi beszámolójának megvitatása; döntés Kishegyes községi kulturális pályázata kapcsán;az igazgatóválasztási és iskolaszéki tagcserék eljárásai kapcsán hozott döntések.
Milyen elvek szerint szervezték meg úgy a Végrehajtó Bizottság, mint a bizottság tagjainak tevékenységét?
– Az MNT Végrehajtó Bizottságának jogköreit és tényleges munkáját a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény, valamint az MNT határozata, alapszabálya és ügyrendje határozza meg. A nemzeti tanács ezen szervének feladata, hogy jogkörével élve, a rövid határidőket betartva, döntéseket hozzon és későbbi jóváhagyás céljával a tanács elé terjessze azokat. A megalakulás óta eltelt rövid időben a munka megszervezésén és a szakmai kapcsolatok kialakításán volt a hangsúly.
Az MNT hatáskörébe tartozó 4 terület közül három területen is készülnek a fejlesztési stratégiák. Hogyan vesz részt ebben a folyamatban a Végrehajtó Bizottság és mit várnak a stratégiáktól?
– A tájékoztatási és az oktatási stratégiákat az év első, míg a kulturális stratégiát az év második felében tervezi elfogadni az MNT. A stratégiákat a közvitákat követően fogadják el. Reményeink szerint ekképpen minden területen sikerül kijelölni az előttünk álló 5 évre vonatkozóan a feladatokat. A stratégiák összegzik mindazt, amit az elmúlt több mint 10-15 évben sikerült elérni. Másrészről valós képet kell kapni és számba venni az aktuális helyzetet. A koronavírus-járvány és a pillanatnyilag tőlünk nem is olyan távoli helyen zajló háború az élet minden területére kihatott, illetve kihat. Ugyanakkor a vajdasági magyar közösség eddigi eredményeit megőrizve, illetve a jelenlegi helyzetet reálisan látva a fejlesztési elképzeléseket is meg kell fogalmazni. A Végrehajtó Bizottság tagjai saját szakterületükön aktívan részt vesznek a stratégiai dokumentumok megírásához szükséges felmérések elvégzésében és a végleges vitairat kialakításában.
A stratégiák elkészítése mellett mi az, amire az elkövetkező időszakban kiemelten tervez összpontosítani az MNT, illetve a Végrehajtó Bizottság?
– Az MNT tervei között szereplő alábbi feladatokból és célkitűzésekből veszi ki részét a jövőben a Végrehajtó Bizottság: infrastrukturális fejlesztések, a Vackor óvodafejlesztési program, a vajdasági magyar közoktatási hálózat fejlesztése, felsőoktatási fejlesztések, a magyarul tanuló diákok arányának növelése, a magyar közösség továbbtanulását és képzettségi szintjének növelését segítő programok, az MNT ösztöndíjprogramja, a magyar közoktatás szakmai színvonalának növelése, illetve minőségének javítása, a nemzeti önazonosságot erősítő óvodai és iskolai tartalmak erősítése a magyar nyelvű oktatásban, alternatív szerb nyelvű felzárkóztató tanfolyamok, a magyar nyelv, mint környezetnyelv és az anyanyelvápolás tanulásának népszerűsítése, a digitális oktatási környezet fejlesztése, a vajdasági magyar társalapított és kiemelt kulturális intézmények fejlesztését elősegítő programok, épített és szellemi örökségünk megismerése, illetve megvédése, a vajdasági magyar szellemi kulturális örökség programjai és az ezeket segítő eszközfejlesztések, értékteremtés, hagyományőrzés, újságíróképzés, magyar médiahálózat, archiválás, díjak, a hivatalos nyelvhasználati jogszabályi háttérfejlesztése és alkalmazása, a magyar közösség az anyanyelv és a hivatalos nyelvhasználat iránti viszonyulásának javítása, munkájuk hatékonysága növelésének céljával a magyar nyelvű fordítók hálózatba szervezése és továbbképzése, a magyar–szerb középszótár projektumának befejezése, népesedési és családgondozási programok és a nemzeti kisebbségek helyzetét érintő folyamatok proaktív követése.
Értékelése szerint milyen az MNT intézményrendszerének, illetve az MNT támogatta intézmények erőnléte?
– A Magyar Nemzeti Tanács szerepét rendkívül fontosnak tartom, hiszen ez az egyetlen, törvénybe foglalt jogköröket gyakorló kulturális autonómia-szerv, amelyet Magyarország határain kívül élő magyar nemzeti közösség hívott életre. Az elmúlt tíz esztendőben nem volt olyan vajdasági magyar település vagy közösség, ahol a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Nemzeti Tanács ne valósított volna meg fejlesztéseket. Most az a feladatunk és célkitűzésünk, hogy a több tucat felépített új művelődési házat, felújított oktatási intézményt és egyéb létesítményt tartalommal töltsük meg és a lehetőségekhez mérten folyamatosan biztosítsuk működésüket.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
