Tizenkét alapító tag, Berényi Ernő, Búcsú Árpád, dr. Dudás Attila, dr. Fejős István, dr. Letsch Endre, mgr. Miavecz Béla, Nágel János, Nyilas Mihály, Szakállas Zsolt, Szilágyi Miklós, dr. Szűcs Magdolna és dr. Várady Tibor hozta létre a vajdasági magyar jogászok – bírók, ügyvédek, ügyészek, közjegyzők, végrehajtók, tudományos területen vagy közéleti személyiségként dolgozó jogászok – érdekvédelmi szervezetét, a Vajdasági Magyar Jogászegyletet, melynek céljait tegnap ismertették néhányan az alapítók közül Újvidéken, a telepi Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központban, az egylet székhelyén. Az egylet szerveit az elnökség és a felügyelőbizottság képezi – számolt be a szervezeti felépítésről a sajtótájékoztatón Nyilas Mihály elnökségi elnök. Mint mondta, hasonló szervezet a jelen pillanatban nincs, vajdasági szinten a jogászok még nem hoztak létre efféle civil egyesületet.
A jogászok egylete segíteni próbál az utánpótlás szavatolásában – fiatal joghallgatók jelentkezését is várják (Ótos András felvétele)
Az egylet célja összekapcsolni a vajdasági magyar jogászokat, elsősorban a szakma erősítése, s a szaknyelv fejlesztése érdekében. Népes tagságot kell kialakítani, hogy aztán állandó jellegűvé váljanak a kerekasztal-beszélgetések, tanácskozások, kiadói tevékenységbe kezdjen az egylet – jelentős űr tapasztalható ugyanis a vajdasági magyar jogi szakirodalom terén is.
Véleményt kívánnak az egylet tagjai nyilvánítani minden aktuálisnak számító jogi kérdésben, természetesen a leginkább azokban, amelyek a vajdasági magyarságot érintik, a hazai törvényhozásra vagy büntetésvégrehajtásra vonatkoznak – hangzott el tegnap a bemutatkozó sajtóértekezleten. Már működik az egylet honlapja a www.vmje.rs címen, s az internetes felület segíti elő a tagok közötti gyors kommunikációt, egy fórum kialakítását. Már várják a jogászok és joghallgatók jelentkezését, a taggá válás folyamata gyors és rövid elbírálás útján zajlik: az interneten kitöltött jelentkezést az egylet elnöksége 24 óra alatt elbírálja. Erre azért van szükség, mert azt szeretnék, ha a most megalakult szervezet minél előbb meghatározó erejű, jelentős tagságú egyletté válna. A taggá válásnak még földrajzi feltételei sincsenek, ha valaki vajdasági magyar jogásznak tartja magát, élhet bárhol, tagja lehet az új egyesületnek. Mint az alapító tagok megállapították, a vajdasági magyar jogászutánpótlás terén gondok vannak, s ezt a problémát meg kell kísérelni orvosolni. Ezért fontos a fiatal hallgatók jelentkezése is, a kapcsolatépítésen van a hangsúly.
A kapcsolatokat azonban nemcsak a tagok között, hanem más, hasonló érdekeltségű szervezetekkel is építeni szeretné az egylet. Már fel is kerestek néhány határon túli magyar jogászegyesületet. Az első pozitív visszajelzést a Magyarországon óriási jelentőséggel bíró Magyar Jogász Egylet adta, mely kész szoros kapcsolatok ápolására a vajdasági magyar szervezettel.
Nem zárják ki annak lehetőségét sem, hogy a közeljövőben jogsegély-szolgálatokkal is kapcsolatba lépjenek – ez azonban egyelőre távlati tervnek számít.
A jogászok munkáját sokan „remetemunkának” nevezik – mutatott rá az összejövetelen Nyilas. Az egylet célja bebizonyítani, hogy nem feltétlenül kell remeteként végezni ezeket a feladatokat, egy erős érdekvédelmi hálózattal a háta mögött a jogász is könnyebben boldogul mindennapi teendőinek ellátásakor.
