Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága kétharmados többséggel, azaz 33 igen szavazattal, 7 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett fogadta el Koszovó tavaly benyújtott tagfelvételi kérelmét ebbe az európai regionális szervezetbe. Nemmel szavazott Magyarország, Románia, Ciprus, Spanyolország, Azerbajdzsán, Grúzia és Szerbia, míg Bosznia-Hercegovina, Görögország, Szlovákia, Moldova és Ukrajna tartózkodott. Örményország nem szavazott.
Ezzel megkezdődhet a Koszovó tagfelvételére vonatkozó eljárás az említett szervezetbe. Az eljárás folytatásának céljából a tagfelvételi kérelmet az ET Parlamenti Közgyűlésének (PACE) továbbították. A továbbiakban felhatalmazzák a PACE hivatalának két szakértőjét, akik jelentésben foglalnak állást azzal kapcsolatban, hogy a koszovói jogrend milyen mértékben van összhangban az ET alapelveivel, magyarázta az eljárást a Szabad Európa Rádió szerint Venera Kabashi, az Emberi Jogok Európai Bíróságának joghatósági szakértője Facebook-bejegyzésben. Hozzátette, ezt követően a PACE a politikai kérdésekért és a jogi-emberi jogi kérdésekért felelős bizottságok tagjai közül nevez ki két jelentéstevőt. Az általuk elkészített jelentésről a PACE szavaz, majd végül az egyéb jelentésekről és elemzésekről a PACE plenáris ülésén szavaznak – kétharmados többség szükséges ahhoz, hogy a PACE Koszovó az ET-be való „meginvitálását” javasolja a Miniszteri Bizottságnak –, emelte ki Kabashi, megjegyezve, hogy az általa leegyszerűsítve ismertetett folyamat valójában jóval összetettebb.
ERŐFITOGTATÁS
Nem az a legmeglepőbb, hogy mely országok támogatták a tagfelvételi kérelmet, hanem az, hogy melyek tartózkodtak, mivel utóbbiak némelyike arról biztosította Szerbiát, hogy nemmel szavaznak majd, jegyezte meg az Euronews Serbia újságírójának nyilatkozva Aleksandra Đurović, Szerbia küldöttségvezetője az ET-ben. Az úgynevezett Kvint-államok, Németországgal az élen, ekképpen fitogtatták erejüket, jegyezte meg Đurović később a Szerbiai Rádió és Televíziónak.
– Berlin abban érdekelt, hogy Koszovó tagfelvételi eljárása már most megkezdődjön. Arról értesültünk, hogy Albin Kurtinak ez volt a feltétele, hogy megjelenjen a május 2-ai brüsszeli egyeztetésen és ismertesse a koszovói szerb többségű községek közössége statútumának tervezetét – nyilatkozta Đurović.
A KÖLCSÖNÖSSÉG ELVE SZERINT JÁRNAK EL
Számítani lehetett arra, hogy a Miniszteri Bizottság támogatja Koszovó tagfelvételi kérelme mentén a folyamat elindítását, fejtette ki Ivica Dačić külügyminiszter és a szerb kormány első alelnöke, mondva: „Szégyenletes nap ez az ET számára.”
Az SZRTV reggeli műsorának vendégeként Dačić kifejtette, hogy számos tényező és körülmény miatt nem lehet normálisnak nevezni az eljárást. Pristinát az elmúlt időszakban rendre megjutalmazta a Nyugat, csupán az nem világos, hogy miért, „megtörténhet, hogy azért, mert immár tíz éve nem alkalmazza a brüsszeli megállapodást”, hangsúlyozta, majd rámutatott, hogy az ET alapszabályát is megszegték, hiszen ennek a regionális szervezetnek csak országok lehetnek a tagjai. „Ezekre a folyamatokra a nemzetközi közjog, a demokrácia és a területi integritás alapelveinek az alkonyaként tekinthetünk” – fogalmazott Dačić, majd Szerbia csalódottságának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy például a szomszédos Montenegró támogatta a javaslatot, míg Szlovákia és Görögország „csak” tartózkodtak. Dačić külön köszönetet mondott Magyarországnak, amiért nemmel szavazott, noha egyébként elismerte Koszovó államiságát. Hozzátette, az is meglepő, hogy a területi integritás tiszteletben tartásához ragaszkodó Ukrajna tartózkodott. Dačić mindezzel összefüggésben közölte: a kölcsönösség elvével összhangban az egyes államok magatartása biztosan befolyásolja Szerbia jövőbeni álláspontját és fellépését.
AZ ÁLLAMISÁG KITELJESEDÉSÉTŐL TARTANAK
A Miniszteri Bizottság döntését mindenekelőtt az befolyásolta, hogy Aleksandar Vučić rábólintott a német–francia normalizációs tervre, értékelte Stefan Jovanović, a Néppárt képviselője. Az N1 tv szerint közölte: az említett terv alkalmazását mielőbb fel kell függeszteni, mert Koszovó a végén az ENSZ tagjává válik, ennek pedig visszafordíthatatlan következményei lennének.
Miloš Jovanović, az Új Szerbiai Demokrata Párt elnöke szintén arra az álláspontra helyezkedett, hogy az új fejlemények következtében Pristina újabb lépést tett meg Koszovó államisága kiteljesedésének irányába. Jovanović szerint nem fér kétség ahhoz, hogy ha a szerb államelnök nem fogadta volna el a német–francia normalizációs tervet, akkor a Miniszteri Bizottság sem hozott volna ilyen döntést. „A normalizációs terv 4. szakasza kimondja, hogy Szerbia nem fogja akadályozni Koszovó tagságát a nemzetközi szervezetekben” – érvelt Jovanović.
