Temerin volt a házigazdája annak a fórumnak, amelyet a Fiatalok és a biztonság elnevezéssel tartottak tegnap a magyarverésekről elhíresült városkában, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az állami tisztségviselők a helyszínen is kifejezzék a lakosság és az intézmények közötti bizalom erősítésének fontosságát. Előadásaikban a tartományi és a köztársasági kormány képviselői arra mutattak rá, hogy a közbiztonság és az egyének biztonsága alapvető jelentőséggel bír társadalmi közösségünkben.
A hallgatóságot helyi közéleti személyiségek, valamint a műszaki középiskola és az általános iskolák felső tagozatainak diákjai képezték. Előadást Ivica Dačić belügyminiszter, Svetozar Čiplić emberi jogi és kisebbségügyi miniszter, továbbá Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke és Korhecz Tamás tartományi jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségügyi titkár tartott. A vendégeket Gusztony András temerini polgármester fogadta és köszöntötte.
Ivica Dačić arról az elszántságról szólt, hogy a rendőrség a legszorosabban kíván együttműködni a lakossággal. Ezzel kapcsolatosan különböző módszereket kell kifejleszteni a társadalmi csoportok felé, amelyekben a fiataloknak elsőbbségük van.
– Őszintén szeretnénk megváltoztatni a rendőrség összetételét, és szeretnénk, ha a kisebbségi közösségek lélekszámuk arányában lennének jelen a rendőrség kötelékében – hangsúlyozta Dačić.
A belügyminiszter elmondta, hogy intenzíven dolgoznak a rendőri hivatás megismertetésén, különösen a kisebbségi közösségekben, ám a bizalmat nagyon nehéz elnyerni. A közvélemény-kutatások azonban azt jelzik, hogy a rendőrség azon három intézmény egyike, amelyek iránt a lakosságnak a legnagyobb a bizalma.
– A rendőrség számára igen fontos, hogy megakadályozzon minden olyan bűntényt, amelynek nemzeti türelmetlenséget szító indítékai vannak. Pozitívumnak számít, hogy csökkenő tendenciát mutatnak az ilyen történések, miközben nagyon fontos, hogy Vajdaságban politikai tolerancia uralkodjon a területén élő nemzetek között – mondta Dačić, végül pedig arra biztatta a jelenlevő fiatalokat, hogy jelentkezzenek a rendőriskolába, mert annak elvégzése után biztos munkahely várja őket.
Egeresi Sándor elmondta, hogy a Tartományi Képviselőház még tavaly javaslatot készített a nemzeti türelmetlenséget szító jelenségek megakadályozásának stratégiájáról. Újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy – mivel megítélése szerint az egyik legérzékenyebb önkormányzat éppen a temerini, ahol az elmúlt időszakban nem egyszer nemzeti alapú incidensek történtek – egyértelmű célja a látogatásnak, hogy üzenetet fogalmazzon meg a temerini polgárság, a temerini politikai elit és a nyilvánosság felé, amelyből kitűnik, hogy csakis az itt élő polgárok bizalmának erősítésével lehet elérni azt, hogy ez a közösség fennmaradjon. Megfogalmazódott az is, hogy tabu téma nem létezik, nem szabad elhallgatni az incidenseket, és természetesen a büntetőpolitikát is meg kell változtatni annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen a megelőzés.
Svetozar Čiplić előadásában arról szólt, hogy meg kell határozni azokat a csoportokat, amelyek védelmével megkülönböztetett figyelemmel kell foglalkozni. Ezen belül a gyermekek kisebbségi jogainak biztosítása is kiemelt odafigyelést érdemel. Erről nem lehet csak időnként gondoskodni, hanem állandó figyelmet kell iránta tanúsítania a helyi és a szélesebb társadalmi környezetnek egyaránt.
Korhecz Tamás többek között elmondta, hogy a nemzetállami felfogás abból indul ki, hogy az a jó állam, amelyben egy etnikum van. Amelyben közös a nyelv, közös a hagyomány, közösek az értékek. Ez a felfogás a többnemzetiségű államra azt a választ adja, hogy a többi nemzetiséget el kell törölni. De vannak olyan államok, amelyek a multietnikusság elvén működnek, és amelyek elfogadják, hogy a többszínűség ugyan kihívás és újabb feladatokat jelent az állam számára, de mindez lehet előny is, az ilyen állam is lehet stabil és sikeres.
Kérdésre válaszolva Korhecz elmondta, hogy kétféle hibát lehet elkövetni abban az esetben, ha elhallgatjuk a nemzetiségi alapon történő összetűzések résztvevőinek nemzetiségi identitását. Az egyik az, ha elhallgatjuk ennek jelentőségét és tényét, amivel azt a látszatot keltjük, hogy minden rendben van és nincs szükség semmilyen intézkedésre, mert úgyis csak részeg fiatalok duhajkodásáról van szó. A másik hiba az, ha mindenre rásütjük a nemzetiségi incidens bélyegét, és így – anélkül, hogy körbejárnánk a történteket a bűnfelderítés és a média munkája által, csak az elkövető anyanyelvének megállapítása alapján, anélkül, hogy meghallgatnánk a másik felet is – tájékoztatjuk a közvéleményt. Abból senkinek semmilyen haszna nem lehet, ha félelmet kelt, de abból sem, ha elhallhatja az objektív igazságot.
