Gordana Lazarević , a Pénzügyminisztérium munkatársa tegnap megtisztelte jelenlétével Szabadkán a Magyarország és Szerbia közötti szomszédi program harmadik fordulója nyertes pályázatainak bemutató rendezvényét. A pénzügyi szakember lapunknak felvázolta az ilyen jellegű programok jelentőségét, valamint ismertette a Pénzügyminisztérium legújabb intézkedéseit.
Mit jelent Szerbia számára a Magyarország és Szerbia közötti együttműködési program, illetve az ehhez hasonló kezdeményezések?
– A Nyugat-Balkán és a velük szomszédos országok közötti együttműködés ötlete 2003-ban született meg egy szaloniki tanácskozáson. Ezen a rendezvényen az Európai Bizottság képviselői felismerték, hogy a Nyugat-Balkán országai sokkal gyorsabban leszámoltak a kilencvenes évek háborús időszakával, mintsem azt gondolták volna. Ezen a ponton tehát már egy elmélyültebb együttműködés megvalósulása vehette kezdetét az említett régió országai, illetve a velük szomszédos országok között. A tárgyalás függvényeként különböző európai uniós alapokból 400 millió eurót különítettek el, és a Nyugat-Balkán országai lehetőséget kaptak a velük szomszédos uniós tagállamok, vagy a tagság előtt álló országokkal közösen új együttműködési programok megvalósítására. Szerbia ezt a lehetőséget teljes mértékben kihasználta és ilyen jellegű szomszédi programot valósított meg Magyarországgal, Romániával és Bulgáriával, valamint részt vett különböző délkelet-európai és olaszországi programokban is. Mindez Szerbia számára igencsak fontos volt, mivel a sokrétű fejlesztés mellett lehetőséget kaptunk az ország különböző területein a helyi önkormányzatokkal való együttműködésre. A helyi önkormányzatokat oktatójellegű programokkal segítettük a projektek megírásában, majd később a kivitelezés szakaszában is jelen voltunk. Az eképpen megvalósuló projektumok igencsak különböző területeket érintettek. Ami közös bennük, az a demokratikus társadalom kialakításáért és annak fejlesztéséért való küzdelem, valamint az etnikai csoportok közötti nézeteltérések és különbségek csökkentése. A Magyarországgal megvalósított program előző két körében iskolák, egyetemek, különböző fejlesztési szervezetek, közvállalatok, valamint községek nyerték el a támogatásokat. Kiemelném, a projektek által számos civil szervezet kapott lehetőséget tevékenységének bemutatására és hasznosítására. A pályázatokat először egy független elbíráló bizottság vizsgálta meg, ez két személyt jelentett, ők osztályozták az egyes pályázatokat, majd ez alapján a két ország által közösen javasolt igazgatói bizottság hozta meg a végleges döntést.
A gazdasági válság és a jelenlegi gazdasági helyzet függvényében szükség lesz-e az állami költségvetés ismételt kiigazítására?
– Ezzel kapcsolatban semmit sem mondhatok, ennek a kérdésnek a megválaszolása a kormányra tartozik. Arról azonban beszámolhatok, hogy a gazdasági válság, illetve az állami költségvetés biztosításának az érdekében milyen lépések történtek a közelmúltban. Szerbia kormánya segítségért fordult az Európai Bizottsághoz, pontosabban az állami költségvetés kiegészítésének érdekében az elérhető uniós alapokból 100 millió eurót kérvényezett. Ebben a pillanatban még folynak a tárgyalások, bár minden jel arra utal, Szerbiának sikerül hozzájutnia az igényelt összeghez. Az első 50 milliót valószínűleg folyó év szeptemberében folyósítanák az ország irányába, a fennmaradó részt pedig a jövő év elején. Ez rendkívüli mértékben támogatná az állami költségvetést. Emellett a kormány tárgyalásokat kezdeményezett a makrogazdasági támogatásról is. Ez egy igen különleges eszköz, amivel az Európai Bizottság a gazdasági nehézségekkel küzdő, ám nem uniós tagállamokat támogatja. Tudni kell, itt valójában hitelről van szó, melynek feltételei igencsak kedvezőek, sőt, egyes esetekben az elnyert összeg nem visszatérítendő. Szerbiának, ha sikerül is elnyernie a makrogazdasági támogatást, jelen pillanatban vissza kell fizetnie azt, ám ismétlem, valóban kitűnő feltételek és alacsony kamat mellett. Ezek tehát a kormány legaktuálisabb tervei, ezek segítségével szeretnénk átvészelni a gazdasági válságot. Ezzel a küldetéssel összefüggésben fontosnak tartom elmondani, hogy az állami költségvetés szempontjából sokat jelentett a minisztériumi alkalmazottak bérének csökkentése, valamint kiadásaink szigorú ellenőrzése. A minisztériumi alkalmazottak körültekintően költik az adófizetők pénzét. A közpénzrendszer, valamint az adórendszer szintén megreformálás előtt áll, ezek a lépések szintén erősítik majd az országot gazdasági és pénzügyi szempontból.
A napokban Radovan Jelašić, a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzója kifejtette véleményét, miszerint a Nemzetközi Valutaalaptól igényelt hitel további megvalósítása akadályokba ütközhet, mivel Szerbia nem tudja teljesíteni az IMF egyik feltételét. Van-e valós alapja ennek a kijelentésnek?
– Szerbiának muszáj teljesítenie az IMF feltételeit. Véleményem szerint egyetlen előre meghatározott elvárás teljesítése sem jelenthet különösebb gondot. Sok függ azonban az ország politikusaitól is, az ő nevükben azonban nem szeretnék nyilatkozni. Az IMF segítsége fontos Szerbia számára, mivel fokozza az ország fizetőképességét. Ez az összeg lehetővé teszi az államkasszában a kivitel csökkenése kapcsán fellépő hiány pótlását, és segít átvészelni a termelés globális zuhanását. A mi gondjaink az egész világ gondjai. Gondoljunk csak bele, melyek voltak Szerbia számára a legfontosabb import termékek? Az acél, a gépjárműalkatrész, a gumiabroncs, az építőipari termékek, vagyis azok az árucikkek, amelyek iránt a gazdasági válság miatt az egész világon csökkent a kereslet. Minderre az országnak reagálnia kellett, a megoldást az IMF-től igényelt hitel jelenti. Mivel pedig Szerbia és az IMF közösen dolgozták ki a hitel feltételeivel kapcsolatban a részleteket, ha esetleg bármelyik feltétel teljesülésének esetében veszély fenyegetne, akkor az IMF még változtathat az elsődlegesen meghatározott elvárásokat illetően.
