A környezetvédők terepen talált bizonyítéka
A jó vadászkutyával, jó lövőkészséggel rendelkező vadászok nyárvégi csemegéje lehet a vadászterületünkön átvonuló fürj. Hét éve tilos Szerbiában a magnós csalogatók használata, így a vadászturizmus nagyon megcsappant, pedig a külföldről érkező vadászok elvárt terítékét csalival lehet biztosítani.
A topolyai község környezetvédői évente többször felhívják a figyelmet a természetvédelmet érintő visszásságokra, hanyagságokra, törvényszegésekre környezetünkben. Ezzel valószínűleg az érintettek körében nem igazán kedveltek. Évről évre augusztusban kirobban a fürjvadászat körüli harc. Nem könnyű zsákmány a kis testű madár, mesterséges módon előállított fürjhangok segítenek az elejtésében.
– Kiemelném, hogy a vadászok nem ellenségei a természetvédőknek. Nagy részük természetbarát, a saját soraik között kellene letisztázni ezt a kérdést. A községi szövetség elnökével is jó a kapcsolatunk, ő is felszólította kollégáit, hogy ne használják a tiltott eszközt. Ennek ellenére ez megtörtént. Bizonyítékaink vannak a csalogatók kihelyezéséről. A vadászok folyamatosan azt hangoztatják, hogy sportvadászatot űznek, és tulajdonképpen ennek örve alatt nagy tömegekben pusztítják a kis madarat, egyesek dicsekednek is, hogy tele van a mélyhűtőjük – magyarázza Miklós Csongor, az Arcus Környezetvédő Egyesület sajtófelelőse.
Đuro Vavroš, a krivajai Hrast Egyesület elnöke a napokban készült leleplező fotókra hívja fel a figyelmünket.
– Az utóbbi három héten éjszakánként öko-járőrözést végzünk a határban, és több mint tíz csalogatót találtunk, melyek használatát törvény tiltja. Egyesek szerint ötször, mások szerint annál sokkal több fürjet lehet lelőni a segítségével. Szerbiában is védelmi előírások vonatkoznak a madárra, többek között ezért nem szabad csalogatóval vadászni, ami inkább hentesmunkára hasonlít, mint vadászatra.
A környezetvédő azt is elmondta hogy az utóbbi napokban egyedül indul útnak amikor meghallja az éjszakai pitypalattyokat, mert többször is megfenyegették, és nem szeretné a fiatal környezetvédőket kitenni ilyen megfélemlítéseknek.
– A lényeg, hogy szembesítsük az embereket a problémákkal; s ha valami eredményt értünk el az elmúlt években, az az, hogy az ökológiai tudat magasabb fokú lett. Eszközeink közé tartozik, hogy a média segítségével a szélesebb környezetet is tájékoztassuk a visszásságokról. Hiszem azt, hogy a civil társadalom feladata, hogy még erélyesebben reagáljon a felügyelőségeknél, a községi illetékeseknél, hivatalos szerveknél. Az elmúlt napokban nagy publicitást kapott az ügy, komoly támogatást kapunk belgrádi, szabadkai környezetvédő csoportoktól, az illetékes felügyelők, évi szabadságra hivatkozva, nem adtak ki hivatalos jelentést – mondta Vavroš, hozzáfűzve, hogy az új törvény értelmében a csalogató birtoklása is törvénybe ütköző.
A vadászturizmus védelmében azonban tudni kell, hogy sok vadászegyesület a nyári szezonban – amikor fürjre és különböző galambfajtákra vadásznak – keresi meg az évi „betevő falatot”, s ez nem csak a topolyai községre vonatkozik – hallottuk a nevüket elhallgatni kívánó vadászoktól. A vadászat mellé kísérő dolgok is járnak, ezt is megfizeti a külföldi vadász, az autó használatát, az eltöltött éjszakákat, az étkezést, és a pénz ott marad a vadászegyesületben, amelyeknek bevétele főként ebből származik.
– Ha számolnánk, hogy a nyári turistaidényben mennyien fordulnak meg nálunk, ez több száz, talán több ezer eurót jelentene egy-egy egyesületnek – hangsúlyozzák a vadászok, akik a fürjek védelmével kapcsolatban elgondolkodtató adatokkal is szolgáltak:
– Amikor a vonuló madárraj szigetről-szigetre átkel a Földközi-tengeren és eléri Afrika partjait, a holtfáradt madarakat hálózzák, a kora hajnalban megérkező lepihent állatokat egyszerűen összesöprik, behálózzák őket, és utána francia éttermekben eladják. Ily módon messzemenően sokkal több fürjet pusztítanak el, mint puskás vadászattal. De a tarlóégetés is nagy károkat tud okozni.
A vadászok azt is elmondták, hogy a csernobili katasztrófa után csappant meg drasztikusan a fürjek száma, de az utóbbi években ismét elszaporodtak, s már az unióban is fontolgatják, hogy újra engedélyezik a fürjvadászatot.
Hadzsy János újságíró ismert vadász és természetvédő is egyben, az ő álláspontjára is kíváncsiak voltunk.
– A törvény nálunk engedélyezi a fürjvadászatot, de nem engedélyezi semmiféle csalogató használatát vadászatkor. Az a vadász, akit tetten érnek, komoly büntetésekre számíthat, netán még a fegyvertartási engedélyét is bevonhatják, de a vadászegyesületet is kollektív büntetéssel sújthatják. Ezzel minden vadász tisztában van. A két fél háborút hirdetett, holott közös az érdekük, hogy megóvják a természetet, fenntartsák a természetes egyensúlyt.
