Nem hiszem, hogy bárki is összeszámolta volna, a vajdasági magyarság köréből hány kiváló tudósunk dolgozik, alkot más országban, más földrészen. Tudományos munkásságukról, eredményeikről, kitüntetéseikről csak elvétve kapunk hírt. Nem csoda, hisz legtöbbjüket a szülői házon kívül semmiféle kapcsolat sem fűzi szülőföldjükhöz, itteni tudományos körökhöz. Dr. Süli Endre oxfordi egyetemi tanár kivételnek számít.
Nemrégiben a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia tagjává választotta. Tizenhárom külföldi tagot választottak meg, Süli Endre oxfordi matematikust niši akadémikusok javasolták. Két éve a Bolyai Farkas Alapítvány meghívására Süli professzor a zentai tehetséggondozó gimnáziumban tartott előadást. S az említett alkalommal a magyarul tanuló tehetségekért munkálkodó Bolyai alapítvány alapító tagjává választotta a tudóst. Süli Endre gyakran megfordul Szabadkán is, évente háromszor hazalátogat családjával édesanyjához: karácsonykor, húsvétra és a nyári szünidőben. Egyébként pedig saját bevallása szerint is rengeteget dolgozik. Az alkalmazott matematika elméleti oldalával foglalkozik.
– A természeti, fizikai folyamatokat – az időváltozást vagy a repülő repülését, a folyadékáramlást, az anyagok törését – le lehet fordítani a matematika nyelvére. Mint tudjuk, a fizikai folyamatok matematikai leírását matematikai modellnek nevezzük. E modellek annyira komplikált egyenletek, hogy sok esetben nem is tudni, van-e megoldásuk. Ennek ellenére a gyakorlatban dolgozó szakemberek kíváncsiak arra, hogyan változik az időjárás, hogyan repül a repülőgép, hogyan áramlik a folyadék stb. Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre válaszolni tudjunk, közelítő megoldásokat kell keresnünk ezekhez az egyenletekhez. Pontos megoldása ezeknek az egyenleteknek nem adott, nem is tudni, hogy létezik-e, ezért kell megközelítő megoldásokat keresni. Az e közelítő módszerekkel foglalkozó szakterülete a matematikának a numerikus analízis – magyarázta Süli Endre, aki a numerikus analízis ipari alkalmazására példával is szolgál:
– Néhány éve egy gyár a több színű fogkrémet átlátszó tubusba szeretett volna forgalomba hozni, hogy a vásárlónak megtetsszen a 3 szín tarkasága. A gond akkor jelentkezett, amikor tölteni kezdték a tubusokat, összefolytak a színek. Ekkor merült fel a kérdés, hogyan lehet ezt a dolgot matematikai modellel leírni és szimulálni. A szimulálás abból áll, hogy közelítő módszereket írunk le, komputerbe tápláljuk. A számítógépen oldjuk meg ezeket az egyenleteket, abban bízva, hogy ezek a közelítő megoldások közel vannak az igazi megoldáshoz (az említett fogkrémes példához visszatérve: sikerült). Tehát annak, amivel foglalkozom, rengeteg gyakorlati alkalmazása is van – magyarázta a matematikus, aki szenvedélyesen szereti munkáját, reggel fél hétkor kezdődik a napja, s gyakran éjjel egy-két óráig dolgozik. Oxfordban rendes egyetemi tanár, nagyon szeret tanítani, tehetséges fiatalokkal foglalkozni. Oxfordban, a világhírű egyetemen valóban a legjobbakkal foglalkozhat, hisz 17-szeres a túljelentkezés. Ha megint választania kellene, ismét a tanári pályát választaná.
– A matematikát Szabadkán, a gimnáziumban szerettem meg, Vermes Mihály volt a matematikatanárom, aki 2-3 évvel korábban fejezte be az egyetemet, s fiatalos hozzáállással, érdekesen tanította a matematikát. Akkor tudatosult bennem, hogy engem ez egészen komolyan érdekel, s talán a pályámat is ennek szentelem – mesélte. A megjegyzésre, hogy – egyik gimnáziumi iskolatársa árulta el – tizenévesen még verseket is írt, azt válaszolta, az irodalmat és a nyelveket is mindig nagyon szerette. – Öt-hat éves koromban kezdtem angolul tanulni. A nyelv szeretete családi hagyomány, édesanyám magyar nyelv és irodalom szakos tanár. Gimnáziumban nagyon jó magyartanárom volt, Csetvei tanárnő, de a latint is szerettem, amely közel áll a matematikai logikához. A belgrádi Természettudományi Kar Matematika Tanszékén szerzett oklevelet, s magiszteri címet. Azt is ,,megsúgták'' róla, hogy mindig minden kötelezettségének időre, illetve még korábban is eleget tett.
– Édesapám mérnök volt, mindig szeretett mindent előre megtervezni, s édesanyám pedagógusi pályáján is fontos szerepe van a tervkészítésnek. Én is szeretek mindent előre átgondolni, megszervezni. Ez azért jó, mert így nem idegeskedik az ember, hanem a fontos dolgokra tud koncentrálni – jegyzi meg.
Hogyan került Oxfordba? Tanársegéd volt, épp a rendes katonaidejét töltötte, amikor tanára, Boško Jovanović szólt neki, hogy a Brit Tanács ösztöndíjpályázatot írt ki. Ezt megpályázta, a doktori munkájához a kutatásokra. A Brit Tanácsra bízta, hogy mely felsőoktatási intézménybe kerül. Readingbe küldték Morton professzorhoz, aki szakmai körökben világhírű tudós. Amikor megkapta oxfordi kinevezését, ösztöndíjas diákját is vitte. Süli Endre 1985 márciusában Belgrádban ledoktorált. Két hét múlva Morton professzor egy konferenciára hívta. Egy tanári állást is felajánlott neki. Süli Endre feleségével és fiával Oxfordba költözött, ma rendes egyetemi tanár a tekintélyes, patinás egyetemen. Nagyon sokat publikál, több szakfolyóirat, monográfiasorozat szerkesztőbizottsági tagja, egy folyóirat főszerkesztője. Amikor tudományos publikációi angol jegyzékét böngésszük, örömmel fedezzük fel, hogy a legtöbb esetben Süliként szerepel a neve, ott az ékezet is a magánhangzón.
– Azt vallom, amit Sütő András, hogy az ember akkor veszíti el identitását, amikor a nevét úgy írják, hogy lemarad az ékezet a betűről. Amikor csak lehet, úgy jelenik meg a nevem, hogy a két pont rákerül az ü-re.
A tudományos akadémiai taggá való választásra úgy került sor, hogy Süli Endre Nišben volt egy konferencián tavaly nyáron. Jelen volt a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia levelező tagja, Gradimir Milovanović és más akadémikusok is, akik most őt jelölték. – Milovanović professzor telefonált belgrádi lakásunkra a fiamnak, ő a feleségemnek Oxfordba, aki azonnal idetelefonált az irodába. Meglepődtem, örülök neki, és nagy megtiszteltetésnek érzem – mondta a professzor. |
