Még sok munka és együttműködés kell ahhoz, hogy Szerbia az EU tagjává váljon, de a társulási folyamat nincs leállítva, csak lelassult – talán ezekkel a címszavakkal lehetne a legjobban összefoglalni azt a tegnapi kerekasztal-beszélgetést, amelyet Újvidéken tartottak.
Három európai uniós nagykövet, egy képviselőházi elnök, egy alelnök, egy államtitkár, egy polgármester, több magas rangú tartományi kormánytag, tizenkét felszólaló, és egy végszó: Szerbiának az Európai Unióban a helye. A kérdés csak az, hogy mennyi munkával, mennyi időn belül.
A köztársasági parlament európai integrációs bizottsága és a Szerbiai Európa Mozgalom tegnap Újvidéken tartott kerekasztal-beszélgetést Szerbia és az európai társulási folyamat címmel.
Az eseménysorozatról Varga László, a Magyar Koalíció VMSZ-es köztársasági képviselője nyilatkozott a Magyar Szónak.
– Újvidék az ötödik állomás, az első megbeszélést Szabadkán tartottuk, utána voltunk Novi Pazarban, Prokupljeban, Majdanpeken, és megyünk Valjevóba is. Ennek a kerekasztal-sorozatnak a célja, hogy megváltoztassuk azt a képet, amely jelen pillanatban Szerbiában él, és amelynek az a lényege hogy csak egy nagyon szűk szakértői csoport foglalkozik ebben az országban európai integrációval, és ezek az emberek elsősorban Belgrádban vannak. Mi ezen a képen szeretnénk változtatni, olyan formában, hogy Szerbia szerte járjuk a városokat, és megpróbáljuk egy kicsit az EU-t közelebb hozni, elhozni a terepre. Ezen keresztül pedig bekapcsolni, érdekeltté tenni az ország lakosságának minél nagyobb rétegét, - mert igazából, egy adott ponttól kezdve, amely pont még nem érkezett el ugyan, de előbb vagy utóbb el fog érkezni - egy sokkal szélesebbkörű jelenséggé fog válni az európai integráció. Sokkal de sokkal több embert fog ez a folyamat érinteni, mint jelen pillanatban, és azt a pillanatot felkészülten volna jó bevárni – hangsúlyozta Varga László.
Ahhoz, hogy egy város lendületesen fejlődhessen, jó infrastruktúrával kell rendelkeznie, valamint arra van szükség, hogy a hazai és a külföldi beruházók vonzónak találják Újvidéket, mondta Igor Pavličić, a tartományi székváros polgármestere. Szerinte, ez sokkal egyszerűbb lenne, ha Szerbia az Európai Unió tagja lenne, mivel a 27 tagország igen magas életszínvonallal rendelkezik.
Ezért a városi hivatal reformja során, egy Európai Integrációs Irodát hozunk létre, amelynek a legfontosabb feladata az lesz, hogy az uniós forrásokból pénzt nyerjen olyan pályázatok segítségével, amelyekkel felgyorsíthatjuk a város fejlődését – hangsúlyozta Pavličić.
Franciaország nagykövete, Jean-François Terral elmondta, hogy az EU Szerbiától nem kér semmi olyat, amit más társuló országoktól nem kért volna. Az Uniónak megvannak a saját szabályai, és ezeket tiszteletben kell tartani.
Szerbia nem lehet fekete lyuk Európa térképén, ezért a mostani vezetésre nagyon sok munka vár, hogy megtegyék azokat a lépéseket, amelyek eddig elmaradtak – mondta Terral.
Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke lapunknak elmondta, hogy Vajdaság Euroregionális együttműködésének erősítése nagyon fontos, mert ez nemcsak Vajdaság érdeke, hanem Szerbia érdeke is.
- Amennyiben az ország stratégiai céljaként tűzi ki az európai integrációt, akkor Vajdaságnak, mint egy régiónak az a feladata, hogy egyfajta húzóerővé váljon ebben a folyamatban. Ebben a tekintetben Vajdaság már számos konkrét, kézzelfogható eredménnyel büszkélkedhet, akár a Duna Régió megvalósításával, akár a Duna Akadémiával, vagy akár az olasz-, francia-, és az osztrák- régiókkal való kétoldalú együttműködéssel. Itt már nemcsak protokolláris és kiváló politikai együttműködésekről van szó, hanem a gazdasági együttműködés is beindult. Ez a lényege az Euroregionális együttműködésnek, tehát olyan megoldásokat próbálunk találni, amelyek minden fél érdekeit szolgálják. – hangsúlyozta Egeresi Sándor.
