Szerbia azért nem tehette meg a tőle elvárt lépést, mert a Biztonsági Tanács e határozata az ENSZ kötelező érvényű döntésének számít, mely szavatolja az ország integritását Koszovóban és szavatolja a tartós megoldás fellelésének lehetőségét is – állapította meg Tadić. Véleményének adott hangot, hogy a Koszovó regionális összejöveteleken történő megjelenésével kapcsolatos megoldás keresésekor azoknak az országoknak a véleményét is figyelembe kell venni, amelyek nem ismerték el Koszovó függetlenségét. Hozzátette: Szerbia ezen államok támogatása nélkül olyan végkifejlet felé közelítene, melynek értelmében maga semmit sem kapna, Prishtina viszont mindent megszerezne.
A MINDENKORI ÉRDEKEK URALMA
A koszovói kérdésen kívül Tadić a gazdasági kapcsolatok erősítésének szükségességéről is beszélt. Felszólította a szerbiai nagyköveteket, tegyenek meg mindent a világ különböző országaival létrehozott gazdasági viszonyok javítása érdekében, hisz az idei év a gazdasági problémák évének ígérkezik. Közölte, az idén a gazdasági felemelkedés két százalék alatt marad, a polgárok életszínvonalán pedig nehéz javítani legalább négyszázalékos fellendülés nélkül.
Az ország idei célkitűzései közül az államfő a tagjelöltség megszerzését, s az év végéig a csatlakozási tárgyalások kezdési időpontjának kijelölését emelte ki. „A külpolitikát a mindenkori érdekek uralják, s ebben a kontextusban kell magát Szerbiának elhelyeznie a nemzetközi színtéren saját lehetőségeinek, érdekeinek, s azok megvalósíthatóságának tudatában” – húzta alá Tadić.
A nehéz gazdasági körülmények között, melyek mindenképp érintik Szerbiát is, az országnak folytatnia kell az EU-integrációt, s nagy erőbefektetés árán meg kell találni a tartós koszovói megoldást is – fogalmazott Tadić. Hozzátette, tovább nehezíti a helyzetet, hogy sajnos éppen a Koszovó függetlenségét el nem ismert államokat érinti a legnagyobb mértékben a gazdasági válság.
A HIÁNYZÓ LÁNCSZEM
A nagyköveti konferencián vendégeskedő Paulo Portas portugál külügyi tárcavezető felszólalásában arra fektette a hangsúlyt, hogy az Európai Unió a Balkán felzárkózása nélkül egy befejezetlen elképzelés csupán. Közölte, az európai nemzetek családjában Szerbiának is helye van.
Európának nincs értelme a Balkán nélkül, nincs Balkán Szerbia nélkül, így Európa sincs Szerbia nélkül – fogalmazott Portas. Mint mondta, a múltat megváltoztatni nem lehet, a jövőt viszont magunk alakítjuk. Meggyőződését fejezte ki, hogy Szerbia számára eljött az európai jövő ideje, s a végleges döntés az ország kezében van. A csatlakozás kritériumait konkrétnak nevezte, s elismerte, hogy Szerbia az eddigiekben már bizonyította politikai és adminisztrációs kapacitásait, hozzátette azonban, hogy Koszovó kérdését mindenképp tisztázni kell, s a megoldást közös erőkkel kell keresni.
Portas egy igazán „európai” új évet kívánt Szerbiának, s hangsúlyozta, hogy a csatlakozás folyamata nem lesz könnyű, Portugália támogatására azonban mindvégig számíthatunk.
EURÓPAI KONSZENZUSRA VÁRVA
Szerbia nem fog változtatni az eddigi prioritásokon, politikáját továbbra is a szükséges reformok meghozása jellemzi majd, függetlenül attól, hogy az Európai Unión belül mikor születik meg a szerb csatlakozást lehetővé tevő konszenzus – jelentette ki Vuk Jeremić külügyminiszter. Mint mondta, 2012 is az állami politika négy prioritása teljesítésének éve lesz: ezek az európai csatlakozási folyamat, a regionális harmónia elérése, a Koszovóval kapcsolatos igazságos és fenntartható megoldás kidolgozása és az egész világra kiterjedő gazdasági kapcsolatok elmélyítése. Fontos idei célnak nevezte a koszovói és albániai szervkereskedelemmel foglalkozó nyomozás nemzetközi szintre emelését is, a Biztonsági Tanács ezzel kapcsolatos döntésének megszületését.
