A rossz állapotban lévő, eltömődött vízelvezető árkok miatt egyébként is belvíz sújtotta Bánátot az égi csatornák sem kímélik. Tavaly az átlagos csapadékmennyiség kétszerese esett a tartománynak ebben a részében: 1100 milliméternyi csapadékot jegyeztek 2010-ben négyzetméterenként. A meglévő csatornák rendben tartására sincs pénz, nemhogy újak kialakítására.
Sokan a helyi önkormányzatokra mutogatnak, mondván, a lecsapolásra fizetendő pénz harmadrészét sem képesek összegyűjteni, ennek ellenére elvárják, hogy teljes „szolgáltatást” kapjanak. A Vajdaság Vizei Közvállalatnak a földtulajdonosokkal is megfizettetési problémái vannak. A csatornahálózatba tavaly összesen 2,33 milliárd dinárt fektetett be az említett vállalat és a tartományi kormány. Ez az összeg – világosan látszik –, nem elég a problémák megoldására. Hogy miért nem, annak ábrázolására elég csak a következő adatot közölni: a tartomány lakosságának 96 százaléka kapcsolódott rá a vízvezeték-hálózatra, ehhez képest mindössze 30 százaléka a vízelvezető rendszerre. Ez a szakemberek számítása szerint voltaképp azt jelenti, hogy naponta 300 ezer köbméternyi víz végzi a háztartások szennyvízgödreiben, vagy ami még ennél is rosszabb, elhagyott csatornákban, kutakban. A háztartásokból kikerülő olaj, zsír és tisztítószerek eltömítik a talaj pórusait, megakadályozva így, hogy az beszívja a nedvességet, s ezáltal folyamatosan emelkedik a talajvíz szintje.
Dr. Jovan Tabakov, a tartományi mezőgazdasági titkárság vízgazdasági kérdésekkel megbízott segédtitkára a Magyar Szónak elmondta: a néhány nappal ezelőtt befutott friss adatok szerint a tartomány területén 132 ezer hektárnyi magántermőföld áll jelenleg is víz alatt, ebből 73 ezer Bánát területén. Ami az állami kézben lévő parcellákat illeti, ezeknél sem sokkal jobb a helyzet, hiszen mintegy 37 ezer hektáron van víz. Összesen tehát 170 ezer hektárról lehet beszélni, ami Vajdaság összterületének 7,8 százaléka.
– Az önkormányzatok állapították meg saját területeiken a tényállást, s ezeket az adatokat gyűjtöttük be itt, a titkárságnál. Már huszonkilenc önkormányzat nyilvánította természeti csapásnak a belvíz, s általában véve a víz alatt álló földterületek miatti gondokat. A fenti adatoktól jócskán eltérnek a Vajdaság Vizei Közvállalat korábbi eredményei, melyek 79 ezer hektárnyi vízzel elborított területről szóltak. Nem tisztem az adatokat kommentálni, de úgy vélem, az önkormányzatok által leadottak talán kevésbé tükrözik a valóságot, mondhatni felnagyítják azt. Persze el kell ismerni, hogy a helyzet valóban súlyos – magyarázta Tanakov.
Anyagi támogatásra, kártérítésre a víz alatt álló parcellák tulajdonosai sajnos nem számíthatnak – tudtuk meg beszélgetőpartnerünktől. Mint mondta, nem tartozik a titkárság hatáskörébe, hogy döntsön az anyagi segítség odaítéléséről, a köztársasági kormány azonban javasolt bizonyos könnyítéseket a belvíz sújtotta földek tulajdonosai számára.
– A javaslat, melyet a jövő hét folyamán már elfogadhatnak, megszüntetné a lecsapolási illeték fizetésének kötelezettségét azon magántermőföld-tulajdonosok számára, akiknél a parcellák legalább egyharmadát ellepte a víz. A bérbe adott állami földek használói esetében ez az illeték törléséhez szükséges arány kevesebbet, harminc százalékot tesz ki. Esetükben még egy könnyítésről születhet döntés: a földbérlési díj fizetésekor is számíthatnak könnyítésekre. A javaslatot köztársasági, majd tartományi szinten is el kell fogadni ahhoz, hogy életbe léphessen – mondta el a segédtitkár.
A lecsapolási illeték nagysága egyébként a termőföld minőségi osztályzatától is függ, de átlagban 1 060 dináros hektáronkénti összegről lehet beszélni, vagyis egy harminc hektárnyi földterülettel rendelkező károsult esetében kicsivel több mint 30 ezer dinárt tehet ki a könnyítés. Tabakov szerint ennél a pontnál azonban egy másik kérdéshez juthatunk el, történetesen ahhoz, hogy ki fogja a jövőben állni a lecsapolási meg egyéb fejlesztési költségeket, ha most ilyen nagylelkűen eltöröljük azokat.
– A szegénység nagy méreteket ölt, csak kevesen biztosítják a termőföldjeiket, s aztán ha jégverés, árvíz, belvíz sújtja azokat, tétlenül állnak a károk előtt. Javítani kéne a csatornahálózaton, mivel a figyelmetlenség is sok gondot okoz. De léteznek még más olyan eljárások is, amivel enyhíteni lehetne a belvíz kedvezőtlen hatását, az egyik ilyen például a tartomány erdősítése, melyet a jelenlegi hatról tizennégy százalékosra kellene növelni, hogy optimális hatást fejthessen ki.
Mint megtudtuk, a lecsapolási illeték beszedésével már a kilencvenes évek eleje óta gondok vannak, tehát „öröklött“ problémáról van szó, s a bár a helyi önkormányzatok állítják, hogy rendesen beszedik ezt az összeget, a tartományi titkárságnál már nem éppen ezt észlelik, s mint mondják, a legtöbb esetben a pénz mindössze egyharmada gyűlik össze.
