Hogy mekkora méreteket ölt az állam Belgrád-központúsága, azzal, a valós gazdasági adatokra támaszkodva, az egyik internetes elemzésében a legutóbb dr. Dragovan Milićević közgazdász foglalkozott. A fővárosnak és Szerbia Belgrádon kívüli részének gazdasági-pénzügyi adatait vetette össze ahhoz, hogy végül levonja a megfelelő következtetéseket. Az elemzés nem tartalmazza azoknak az állami intézményeknek, ügynökségeknek az adatait, amelyek, Belgrád fővárosi titulusa miatt, természetszerűleg ebben a városban működnek s foglalkoztatnak meglehetősen nagy számú dolgozót. Tudományos, oktatási, pénzügyi, művelődési intézmények ezek, de ebbe a be nem kalkulált csoportba sorolhatók még az állami adminisztráció feladatait ellátó egyéb irodák is. Az elemzés kizárólag a gazdasági szubjektumok adataira, megvalósított nyereségére vagy veszteségére hagyatkozott, hogy tényleg csupán a gazdasági szerepre összpontosítva hasonlíthassa össze Belgrádot Szerbia kihaltnak vélt többi területével.
ÓRIÁSI VESZTESÉGEK
A 2010-es adatok szerint az ország területén összesen csaknem 91 ezer cég volt bejegyezve, ezek egyharmada a főváros területén működött. Hasonlóak a foglalkoztatottsági arányok is: a gazdasági szektorban valamivel több mint egymillióan dolgoztak ebben az évben, a foglalkoztatottak 32 százaléka, közel 327 ezer személy, Belgrádban dolgozott. Az üzleti bevételek 38 százalékát, a kiadások 37,89 százalékát valósították meg a belgrádi cégek. A legnagyobb gondokra akkor bukkanunk, amikor a cégek veszteségeit vesszük figyelembe. Tudomásul kell persze vennünk, hogy a legnagyobb állami közvállalatok központja éppen a főváros, a legnagyobb közvállalatok pedig a legveszteségesebb vállalatoknak számítanak, ami már eleve nagy mértékben ront a belgrádi adatokon.
A fővárosi vállalatok nettó vesztesége a szerbiai veszteség összegének hatvan százalékát teszi ki. A legveszteségesebbek közé kell sorolnunk mindenképp a Szerbiai Vasutak közvállalatot, mely 2010-ben rekorderként 17 millió eurót bukott, a vesztesek listáján a Velefarm gyógyszergyár követi, valamivel alacsonyabb, 12 millió eurós mínusszal, de 10 millió eurón felüli vesztesége volt még a Vip Mobile szolgáltatónak is. Több mint 4 milliót veszített 2010-ben a Szerbia Útjai közvállalat. A harminc legveszteségesebb belgrádi vállalat az elemzés szerint közel százmillió eurós deficitet könyvelhetett el, aminek a harminc legnyereségesebb belgrádi cég csupán a felét volt képes „visszaszerezni”. A legnagyobb haszonnal, mellesleg, a Szerbiai Telekom üzletelt, közel 16 millió eurós nyereséggel, de a lista többi nyereséges vállalata már csak ötmillió alatti plusszal dicsekedhetett, köztük van a Posta, a Coca-Cola, a Nikola Tesla Repülőtér és az akkori Delta Maxi is.
NEM BELGRÁD A HIBÁS
A belgrádi gazdaság az eladósodottság tekintetében is rosszabbnak számít a szerbiai átlagnál. Az is igaz viszont, hogy finanszírozottsága is gyengébb – a hosszútávhitelek 50 százalékában, a rövid lejáratú hitelek 39,47 százalékában vesz részt a kimutatások szerint. Vagyoni helyzetét tekintve viszont – a nagy állami vállalatoknak köszönhetően – már más a helyzet, lényegesen nagyobb a Belgrádot megillető rész.
Összegzésként az elemzés a következőket fejti ki: a belgrádi cégek hozzávetőleg ugyanakkora mértékben húznak hasznot az államnak, mint a fővároson kívüli vállalatok. A Belgrádban jegyzett több mint 30 ezer cég közül ugyanis közel 13 ezer inaktívnak, vagy részben aktívnak tekinthető, mivel alacsony bevételük miatt nem járulnak hozzá az áruforgalmi adóból származó költségvetési bevételek gyarapításához. Csupán 14 ezer áfaköteles fővárosi cég létezik. Az arányok hasonlóak köztársasági szinten is. A belgrádi gazdaság tehát lényegében azért mondható rosszabbnak az államinál, mert történetesen itt található a székhelye azoknak az állami vállalatoknak, amelyek a legnagyobb veszteséget jelentik az ország gazdaságára nézve.
